Szálazás kézállásból

 

Néha elgondolom, mily leküzdhetetlen erővel bír életünkben a megszokás. És erre te is rájöhetsz, ha gondolatban, pusztán csak fantázia-gyakorlatként néhány bevett szokásodat fonákjára fordítod.

Például hazajön a feleséged tök részegen a kocsmából, ahol éppen elherdálta a család utolsó fityingjét is. Te gyöngéden megsimogatod eltorzult pofiját, ágyba dugod, aztán elrohansz valami plusz munka után nézni, hogy nejed másnap még többet ihasson. Vagy mondjuk, hogy a fiad bejut a legmenőbb főiskola egyik ingyenes helyére, te pedig lekeversz neki egy hatalmas pofont, hogy máskor ne tanuljon olyan sokat és messziről kerülje az efféle sikereket.

Vagy: megtudod, hogy az apád rákos, maximum két hetet saccolnak neki az orvosok. Te kaját és sört rendelsz bőségesen, meghívod alsó-felső szomszédaidat és örömödben hajnalig mulatsz, pörgeted a fiatal menyecskéket és kurjongatsz, ahogy a torkodon kifér.

Ugye, milyen bizarr?

Mintha egy ideig kézállásból nézted volna megszokott, kis mindennapjaidat. Pedig nem árt néha megvizsgálni az elvarratlan szálakat is.

 

Legyen Ön az első hozzászóló!

Szóljon hozzá!

Az Ön e-mail címe nem kerül nyilvánosságra.


*


This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.