A jövőt nem tudtam:
ez leszek vagy amaz,
csak nekifutottam,
mint őszinte kamasz.
Mindig választottam,
nem volt könnyű soha,
néha falba koppant
fejem, az ostoba.
El is szállt sok kétely:
merre van az arra,
ráfigyeltem régen
minden kis csavarra.
Dalos tücsök-szívem
nem rejtőzött mélyre,
makacs vasi hitem
nem is húzott délre.
Harmatcseppes réten
szegődtem fűszálnak,
csillagporos éjen
kis dalocskák szálltak.
Táltos idő voltál
egyszervolt világom,
a Hold volt az oltár,
míg álmom vigyázom.
Nem csábít szivárvány,
fénylik itt sok hamis.
Az élet nem ármány,
nemcsak elvesz, ad is.
Ajtók nyíltak-zártak,
mindig rám szólt lelkem,
tegnapban és mában
holnapomat leltem!
___________________________________________________
Barátunk és szerzőtársunk Téli csillagfátyol című új kötetének bemutatója november 24-én, pénteken lesz Szombathelyen:
Hozzászólások