Ha a mai sok karú Pécsi Tudományegyetem történetét nézzük Pécsett, akkor száz évet kell visszalépnünk az időben. A magyar királyi pozsonyi Erzsébet (királynéról elnevezett) Tudomány Egyetemet az első világháború végén a csehszlovák hatóságok elüldözték, és kénytelen volt Budapestre menekülni. Néhány év működést követően országos kérdés lett, hol találjanak végleges helyet neki, a szintén elmenekült magyar királyi kolozsvári Ferenc József Tudomány Egyetemmel együtt. Az eljárás vége az lett, hogy a pozsonyi universitas Pécsre, a kolozsvári pedig Szegedre került. Most fölidézem a konzervatív-katolikus „Dunántúl” (1911-1944) cikkei alapján a megnyitás előkészületeit, majd lefolyását. A meghívott díszvendég gróf Klebelsberg Kuno (1875-1932) volt.
A Pozsonyi Egyetem helyszínrajza (Forrás: Wikipédia)
Az első közvetlen híradás a megnyitásról 1923. október 5.-én jelent meg „Az egyetem ünnepélyes megnyitása október 14-én” címmel, előző napi dátumozással. „Pécs, október 4. – A pécsi egyetem megnyitásának október 14-iki időpontja ma már végleges. Ez a városra, vármegyére, sőt az egész Dunántúlra nagy jelentőségű esemény, ha a mai időkben külső pompában nem is, de mégis ünnepélyes formákban fog megtörténni. A megnyitásra Pécsre érkezik Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter, és eljönnek a magyar egyetemek képviselői is. Az eddigi program szerint Klebelsberg kultuszminiszter október 13.-án este a gyorsvonattal érkezik Pécsre.
Kolozsvári Egyetem
(Forrás: Wikipédia)
Vasárnap délelőtt 10 órakor Veni Sancte (Jöjj, Szentlélek!) lesz az egyetemi (Lyceum) templomban. A misét Hanuy Ferenc dr. kanonok, egyetemi tanár mondja – Mise alatt a Pécsi Dalárda énekel. 11 órakor az egyetem megnyitó közgyűlése, amelyen a kultuszminiszter a lelépő és új rektor, a bölcsészet kari dékán mondanak beszédeket, melyek után az üdvözléseik következnek. 2 órakor társas ebéd, este a színházban díszelőadás, utána estély a kaszinóban. Az egyetem ünnepélyes programját egyébként most készíti elő az előkészítő bizottság.”
Az 1923. október 7.-i számban folytatódott a híradás-sorozat, ekkor már az ünnepélyes avatás programjáról írva. „Pécs, október 6. – A magyar királyi Erzsébet Tudományegyetemnek (sic!) október 14.-én, vasárnap tartandó megnyitási ünnepségeinek részletes programja a következő: Október 13.-án, szombaton este Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter és az érkező vendégek fogadása a főpályaudvaron. 9 órakor a la carte vacsora a Nádor szálló éttermében. Október 14.-én, vasárnap délelőtt 10 órakor ünnepélyes Veni Sancte az egyetemi (Lyceum) templomban. A szentmisét Hanuy Ferenc dr. kanonok tartja. Az orgonánál Jaksch Ede orgonaművész ül.
Szegedi Egyetem
(Forrás: Wikipédia)
Mise alatt a Pécsi Dalárda énekel. Délelőtt 11 órakor tanévnyitó ünnepélyes közgyűlés az egyetem (Rákóczi út 80.) aulájában, ezzel a programmal: 1. Hiszek egy, énekli a Pécsi Dalárda. 2. Kérészy Zoltán dr. lelépő rektor üdvözli az ünnepélyes közgyűlésen megjelent kultuszminisztert. 3. Klebelsberg Kuno gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter válasza, amelynek során átadja az egyetem épületeit az egyetem tanácsának.
Pécsi Egyetem – Rákóczi út
(Forrás: Wikipédia)
Kérészy Zoltán dr. lelépő rektor beszámolója az elmúlt tanévről. 4. Nagy József dr. üdvözli az ünnepélyes közgyűlésen megjelent kultuszminisztert. 5. Nagy József dr., az 1923/1924 tanévi rektor magnificus elfoglalja a rektori széket, s megtartja ’székfoglaló’ beszédét. 6. Wessely Ödön dr. bölcsészet-nyelv- és történelemtudományi kari dékán tanévnyitó beszéde. 7. Az ünnepélyen megjelent hatósági képviselők rövid üdvözlő beszéde. 8. Himnusz, énekli a Pécsi Dalárda. Közgyűlés után az egyetemi épületek megtekintése.
Délután 2 órakor társas ebéd a Pannónia (Szálló) dísztermében. Este fél 8 órakor díszelőadás a Nemzeti Színházban. Színre kerül Jókai Mór: A szigetvári vértanuk című színműve. Színház után estély a Nemzeti Casinóban (sic!). Az egyetem ünnepélyes megnyitására a kultuszminiszter kíséretében Pécsre érkezik Tóth Lajos államtitkár, továbbá az egyetemi ügyosztály vezetői, Korb Flóris műépítész, a budapesti egyetem rektora, valamint az ország többi egyetemének rektora, illetve képviselője.”
Klebelsberg Kuno gróf
(Forrás: Wikipédia)
A híradást az 1923. október 9.-i számban egy hír-ismétlés követte. „A pécsi Erzsébet Tudományegyetem ünnepélyes megnyitása alkalmából Klebelsberg gróf kultuszminiszter jelenlétében vasárnap, október 14.-én este színre kerülő gyönyörű Jókai tragédia, a Szigetvári vértanuk előadására földszinti páholyok nem kaphatók. Ezeket ugyanis a rendező bizottság már e héten lefoglalta a miniszter, az államtitkárok, valamint a többi fővárosi és megyei notabilitások részére.”
A megnyitás napjához közeledve, 1923. október 12.-én a „Színház” rovatban „Vasárnap este díszelőadás lesz az egyetem megnyitásának tiszteletére” címmel ismét tájékoztatták az érdeklődőket – újabb, fontos információkat közölve. „A nyitány után Kabos László (!) mondja el Kürthy György köszöntő beszédét, majd a rég nem látott gyönyörű Jókai dráma, a Szigetvári vértanuk első felvonását játssza el a kitűnő drámai személyzet, végül a Cigánybáró nagyszerű második felvonása kerül színre a bemutató kitűnő szereplőivel.”
Nendtvich Andor
(Forrás: Wikipédia)
Folytatásként „A kultuszminiszter a színházban” cím alatt ismét a díszvendégről közöltek hírt. „Gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter kíséretével együtt szombaton este érkezik Pécsre, az Erzsébet Tudományegyetem megnyitására. Másnap, vasárnap este a Nemzeti Színház díszelőadásán is meg fog jelenni. Rajta kívül ott lesznek a kultuszminisztérium államtitkárai, az országos szülészeti főfelügyelő, az új pécsi egyetem egész tanári kara és diákjai, Pécs város törvényhatósága, valamint az egyetemek küldöttségei, kiknek részére a rendezőség csaknem az egész földszintet lefoglalta.”
Lyceum templom
(Forrás: Fedezd fel Pécset)
Amint látható, Pécs városa – élén Nendtvich Andor (1867-1951) polgármesterrel – igyekezett méltó kereteket adni ennek a jeles történelmi eseménynek. Fajkürthy és kolthai Kürthy György (1882-1972) színész, színigazgató, díszlettervező, író versének elszavalására pedig az egészen más szerepekben ismert Kabos Gyulát (1887-1941) kérték föl. Nem hiányozhatott a színházi díszelőadás sem, amelynek keretében a drámaíróként kevésbé ismert Jókai Mór (1825-1904) darabja került színre.”
Hozzászólások