A Pécsi Egyetem megnyitása 1923-ban – 100 éve történt (első rész)

Ha a mai sok karú Pécsi Tudományegyetem történetét nézzük Pécsett, akkor száz évet kell visszalépnünk az időben. A magyar királyi pozsonyi Erzsébet (királynéról elnevezett) Tudomány Egyetemet az első világháború végén a csehszlovák hatóságok elüldözték, és kénytelen volt Budapestre menekülni. Néhány év működést követően országos kérdés lett, hol találjanak végleges helyet neki, a szintén elmenekült magyar királyi kolozsvári Ferenc József Tudomány Egyetemmel együtt. Az eljárás vége az lett, hogy a pozsonyi universitas Pécsre, a kolozsvári pedig Szegedre került. Most fölidézem a konzervatív-katolikus „Dunántúl” (1911-1944) cikkei alapján a megnyitás előkészületeit, majd lefolyását. A meghívott díszvendég gróf Klebelsberg Kuno (1875-1932) volt.

Az első közvetlen híradás a megnyitásról 1923. október 5.-én jelent meg „Az egyetem ünnepélyes megnyitása október 14-én” címmel, előző napi dátumozással. „Pécs, október 4. – A pécsi egyetem megnyitásának október 14-iki időpontja ma már végleges. Ez a városra, vármegyére, sőt az egész Dunántúlra nagy jelentőségű esemény, ha a mai időkben külső pompában nem is, de mégis ünnepélyes formákban fog megtörténni. A megnyitásra Pécsre érkezik Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter, és eljönnek a magyar egyetemek képviselői is. Az eddigi program szerint Klebelsberg kultuszminiszter október 13.-án este a gyorsvonattal érkezik Pécsre.

Vasárnap délelőtt 10 órakor Veni Sancte (Jöjj, Szentlélek!) lesz az egyetemi (Lyceum) templomban. A misét Hanuy Ferenc dr. kanonok, egyetemi tanár mondja – Mise alatt a Pécsi Dalárda énekel. 11 órakor az egyetem megnyitó közgyűlése, amelyen a kultuszminiszter a lelépő és új rektor, a bölcsészet kari dékán mondanak beszédeket, melyek után az üdvözléseik következnek. 2 órakor társas ebéd, este a színházban díszelőadás, utána estély a kaszinóban. Az egyetem ünnepélyes programját egyébként most készíti elő az előkészítő bizottság.”

Az 1923. október 7.-i számban folytatódott a híradás-sorozat, ekkor már az ünnepélyes avatás programjáról írva. „Pécs, október 6. – A magyar királyi Erzsébet Tudományegyetemnek (sic!) október 14.-én, vasárnap tartandó megnyitási ünnepségeinek részletes programja a következő: Október 13.-án, szombaton este Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter és az érkező vendégek fogadása a főpályaudvaron. 9 órakor a la carte vacsora a Nádor szálló éttermében. Október 14.-én, vasárnap délelőtt 10 órakor ünnepélyes Veni Sancte az egyetemi (Lyceum) templomban. A szentmisét Hanuy Ferenc dr. kanonok tartja. Az orgonánál Jaksch Ede orgonaművész ül.

Mise alatt a Pécsi Dalárda énekel. Délelőtt 11 órakor tanévnyitó ünnepélyes közgyűlés az egyetem (Rákóczi út 80.) aulájában, ezzel a programmal: 1. Hiszek egy, énekli a Pécsi Dalárda. 2. Kérészy Zoltán dr. lelépő rektor üdvözli az ünnepélyes közgyűlésen megjelent kultuszminisztert. 3. Klebelsberg Kuno gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter válasza, amelynek során átadja az egyetem épületeit az egyetem tanácsának.

Kérészy Zoltán dr. lelépő rektor beszámolója az elmúlt tanévről. 4. Nagy József dr. üdvözli az ünnepélyes közgyűlésen megjelent kultuszminisztert. 5. Nagy József dr., az 1923/1924 tanévi rektor magnificus elfoglalja a rektori széket, s megtartja ’székfoglaló’ beszédét. 6. Wessely Ödön dr. bölcsészet-nyelv- és történelemtudományi kari dékán tanévnyitó beszéde. 7. Az ünnepélyen megjelent hatósági képviselők rövid üdvözlő beszéde. 8. Himnusz, énekli a Pécsi Dalárda. Közgyűlés után az egyetemi épületek megtekintése.

Délután 2 órakor társas ebéd a Pannónia (Szálló) dísztermében. Este fél 8 órakor díszelőadás a Nemzeti Színházban. Színre kerül Jókai Mór: A szigetvári vértanuk című színműve. Színház után estély a Nemzeti Casinóban (sic!). Az egyetem ünnepélyes megnyitására a kultuszminiszter kíséretében Pécsre érkezik Tóth Lajos államtitkár, továbbá az egyetemi ügyosztály vezetői, Korb Flóris műépítész, a budapesti egyetem rektora, valamint az ország többi egyetemének rektora, illetve képviselője.”

A híradást az 1923. október 9.-i számban egy hír-ismétlés követte. „A pécsi Erzsébet Tudományegyetem ünnepélyes megnyitása alkalmából Klebelsberg gróf kultuszminiszter jelenlétében vasárnap, október 14.-én este színre kerülő gyönyörű Jókai tragédia, a Szigetvári vértanuk előadására földszinti páholyok nem kaphatók. Ezeket ugyanis a rendező bizottság már e héten lefoglalta a miniszter, az államtitkárok, valamint a többi fővárosi és megyei notabilitások részére.”

A megnyitás napjához közeledve, 1923. október 12.-én a „Színház” rovatban „Vasárnap este díszelőadás lesz az egyetem megnyitásának tiszteletére” címmel ismét tájékoztatták az érdeklődőket – újabb, fontos információkat közölve. „A nyitány után Kabos László (!) mondja el Kürthy György köszöntő beszédét, majd a rég nem látott gyönyörű Jókai dráma, a Szigetvári vértanuk első felvonását játssza el a kitűnő drámai személyzet, végül a Cigánybáró nagyszerű második felvonása kerül színre a bemutató kitűnő szereplőivel.”

Folytatásként „A kultuszminiszter a színházban” cím alatt ismét a díszvendégről közöltek hírt. „Gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter kíséretével együtt szombaton este érkezik Pécsre, az Erzsébet Tudományegyetem megnyitására. Másnap, vasárnap este a Nemzeti Színház díszelőadásán is meg fog jelenni. Rajta kívül ott lesznek a kultuszminisztérium államtitkárai, az országos szülészeti főfelügyelő, az új pécsi egyetem egész tanári kara és diákjai, Pécs város törvényhatósága, valamint az egyetemek küldöttségei, kiknek részére a rendezőség csaknem az egész földszintet lefoglalta.”

Amint látható, Pécs városa – élén Nendtvich Andor (1867-1951) polgármesterrel – igyekezett méltó kereteket adni ennek a jeles történelmi eseménynek. Fajkürthy és kolthai Kürthy György (1882-1972) színész, színigazgató, díszlettervező, író versének elszavalására pedig az egészen más szerepekben ismert Kabos Gyulát (1887-1941) kérték föl. Nem hiányozhatott a színházi díszelőadás sem, amelynek keretében a drámaíróként kevésbé ismert Jókai Mór (1825-1904) darabja került színre.”