Magadhoz hívtál, Krisztusom,
és én szólni sem bírtam, hullt
a könnyem, s amíg én sírtam
világi bűneim egyre csak mostad,
s mik sötétek voltak, lassan elkoptak,
és minek súlya volt, tűrve elhordtad,
s egyre könnyebbedett tekintetedtől…
- április, Szelek hava
Hozzászólások