2001 nyarán, amikor elhagytak, pár hét
múltán szirénázó mentő vitt be a kórházba,
infarktus gyanúval. A jó doktor, aki többek
mellett megmentette az életemet, másnap
megkérdezte tőlem, ért-e a közelmúltban
nagy érzelmi megrázkódtatás? Éppenséggel
igen, feleltem, elhagyott a férfi, akit szerettem.
És akkor a doktor, áldassék a neve holtában is,
azt mondta: Önnek, asszonyom, alighanem
megszakadt a szíve! Ősi kórkép ez, csak ritkán
ismerik fel, műszerek sem mutatják ki. De
tudvalevő, hogy van ilyen. Én pedig, mivel
olyan egyedül maradtam, mint a hüvelykujjam,
kitaláltam magamnak Fido kutyát, aki 22 éve
hűségesen jön velem sétálni, hosszú életű lett,
úgy tűnik, életem végéig kitart már mellettem.
Amikor nincs erőm egyedül lemenni, legyen
bár az idő csalogató, napfényes, vagy az első
hó decemberben, fogom a képzeletbeli kutyám
nem létező pórázát, és bejárjuk a környező
utcákat. Ma is így volt ez, Fido jött velem, én
néha hátra néztem, persze semmit sem láttam,
de tudom, hogy ott van, soha nem hagy el.
2023 11 12
Hozzászólások