A magyar animáció atyjaként tisztelt Macskássy Gyula születésnapján, február 4-én hirdette meg a Nemzeti Filmintézet (NFI) a magyar animáció emlékévét, amelynek során számos rendezvénnyel várja a nézőket, és amelyhez kapcsolódva a FILMIO-n a klasszikus rajzfilmek egész évben ingyenesen lesznek láthatók.
A FILMIO kínálatában csaknem 100 klasszikus animáció található, péntektől olyan alkotásokat nézhet meg ingyen a közönség, mint Rofusz Ferenc Oscar-díjas filmje, A légy, Kovásznai György Habfürdő című merész stílusú kísérleti musicalje, Dargay Attila alkotásai, Jankovics Marcell műfajteremtő filmjei, köztük a János vitéz és a Fehérlófia, valamint a Macskafogó és a Hófehér.
Az évforduló alkalmából április 30-án, a magyar film napján az animációs film történetét új módon bemutató honlap is indul, és egy tizenegy részes dokumentumfilm is készül. Ezen kívül a magyar animáció áll majd a középpontban a felújított filmek legnagyobb magyar fesztiválján, a szeptember 17. és 22. között szervezett Budapesti Klasszikus Film Maratonon is.
A magyar animáció története 110 éve, 1914-ben kezdődött, amikor az akkor mindössze 19 éves Kató-Kiszly István grafikus első, Zsirb Ödön című trükkfilmjét elkészítette. Az azóta elveszett kisfilm fehér papírból kivágott egyszerű figurák mozgatásából állt, címszereplője a korabeli vásári komédiák ismert kelléke, a zsíros bödön volt.
A rendszeres animációsfilm-gyártás az 1930-as években indult el a Halász János, Kassowitz Félix és Macskássy Gyula által alapított budapesti Coloriton reklámfilm-műteremben. A külföldre távozó magyarok nagy számban erősítették a nemzetközi animációs szcénát, Macskássy Gyula érdeme, hogy a II. világháború után sem szakadt meg a magyarországi animációsfilm-gyártás.
Az 1960-1970-es évektől egymás után születtek a ma is ismert, nemzetközi fesztiválokon is nagy sikert arató animációs mozifilmek, köztük a János vitéz, a Lúdas Matyi, a Macskafogó és olyan sorozatok, mint a 100 részes Magyar népmesék, művészi animációk, valamint a külföldi megrendelésre készült sikerfilmek. Rofusz Ferenc 1980-ban készült A légy című filmje pedig a magyar alkotások közül elsőként nyert Oscar-díjat.
Az újak közül 2006-ban készült el M. Tóth Géza Oscar-jelölt Maestro című filmje, 2018-ban Milorad Krstic látványos Ruben Brandt, a gyűjtő című egész estés animációja vagy Gauder Áron Annecyban díjazott mozifilmjei, a 2004-es Nyócker!, majd a 2023-ban bemutatott Kojot négy lelke.
A kortárs magyar animáció utánpótlásának első számú intézménye a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, amelynek animációs műhelyében, a MOME Animon készített vizsgafilmek és az itt végzett rendezők rendszeresen szerepelnek a világ legrangosabb fesztiváljain, így Annecy mellett a Berlinálén vagy Cannes-ban.
A Nemzeti Filmintézet digitális restaurálási programja a jubileumi évben az animációs produkciókra koncentrál, hogy a nézők a magyar animációtörténet kiemelkedő alkotásaival minden korábbinál jobb minőségben találkozhassanak. Megvalósul a magyar animáció úttörőjének számító Valker István 1930-as években készült, nitrofilmre forgatott zenés, rajzos rövidfilmjeinek, a magyar bábanimáció 1950-es években készült korai műveinek, valamint az idén 90 éve született Kovásznai György rövidfilmjeinek teljes körű restaurálása. Emellett olyan népszerű alkotásokat is restaurálnak, mint a Vili, a veréb, a Suli-buli, a Sárkány és papucs, a Misi mókus kalandjai, valamint a Peti és a Gusztáv sorozat epizódjai.
(Forrás: MTI, kép: Nemzeti Filmintézet)
Hozzászólások