Bélabánya emlékére
Hegyek ölén él a város
szép Selmeccel határos
összenőttek egykor szépen
de nem ettek közös széken
Városrangját Mátyás adta
búját a sok török szablya
majd fal védte és bölcs tanács
ércet bontott a kalapács
Malom zúzta folyó mosta
nemes fémét fogta rosta
várta tégely vagy kis kohó
és az a sok kincsre mohó
oda lett a gazdagsága
nevét is feledték mára
rég beomlott minden tárna
szép emléket visszavárna
állnak még a bányászházak
hol madárkák dudorásznak
éneklik hogy hajdan-régen
ezüst út volt e vidéken
Szóljon hozzá!