Domború a séta a körúton,
Egy ölelés fáradt adventje feslik.
Körben szépek az emberek.
És reszkető őzek szeme mélyén
Húzza ki magát a szeretet.
Gyönyörűek vagyunk.
Ezt suttogják a fehér margitszigeti fák.
És gyönyörűek, és gyönyörű a világ.
Ah, milyen boldog lehet az ember, ha akar…
Szóljon hozzá!