Nyári etűd • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Nyári etűd

Amint a tűz lehűl
és a pirkadat
benéz az ablakon,
minden tündér itt marad

Jó a reggel friss szaga!
Kidugja fejét
minden fűlakó, apró manó
Harmat, dér, és zúzmara.

Délben, éppen
Délibáb úr áll tótágast
a messzeségben,
de a pásztor rászól.

A fény lassan elszalad
a messze horizonton,
egy utolsót int neki a gyöngyvirág
és holdvilág mosolyog az ég alatt.

Bekúszott a rút éjszaka,
sötét, hideg, vad és szörnyeteg.
álmomból némán ébredek:
Mióta írok verseket???


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS