(élet, szerelem, szeretet, foci, vers, virág, társ, álom, barát, sör)
Papírlapra firkált életet karcol a ceruza, szíve fekete és komor.
Szerelem színűre festi az ecset a képet, miközben vörös csíkokat húz maga után.
A komor grafit és lángoló festék szeretetet hoz a sima fehér lapra.
A lap mellett fényképen őrzi a pillanatot a múlt: Fociznak a srácok a grundon.
Nézz körül, mit látsz?
Íróasztal, talán művészé, rajta fehér lapok. Festmények, fényképek, versek és irkafirkák.
Az egyiken virág bújik a földből, szirmai szivárványszínben mosolyognak a szomszéd lapra.
Egymás társai a vers, a fotó és a festmény. Üres lapból született alkotások, testvérek mind.
Ürességből születtek, a semmiből szülte őket az álom. Fantázia gyermekei, apró csodák ők.
Az asztal sarkán tépett papiros, ragasztóval összemázolt fecnik kuszasága. Nincs barátja.
Ő a montázs, kitépett képdarabok, és újságpapír alkotja testét, lelke olyan, mint a sör.
Hideg és keserű.
Hozzászólások