Mint egy fájdalmas tangó nyomasztó szenvedélye
úgy nehezedik az éjszaka egy rozsdás falevélre
még meztelenül ülök itt ma éjjel a nyitott ablaknál
ki tudja merre fújna a szél, ha kiállnék és hagynám
hogy a teraszon fodrozza a hajam míg szárnyaim
bontom, és hagyom, hogy alájuk kapva vágyaim
kitalálja amit álmodtam, azt a gyönyörű dallamot
a szél játssza nekem, hagyjunk ma minden sallangot
te vagy alszol vagy lent állsz és remélem megvársz.
Hozzászólások