Európai Parlament

Több mint 200 millió európai választópolgár adta le szavazatát a május 23-26. közötti választásokon, a választási részvétel a 2014-es 42,61 %-ról 51 %-ra emelkedett. Az EP új, 9. ciklusa július 2-án veszi kezdetét. De hogyan is zajlik a 8. és a 9. parlamenti ciklus közötti átmenet, és mi történik a következő hónapokban?

A Nemzeti Választási Iroda adatai alapján – a szavazatok 99,98%-os feldolgozottságnál – a választásra jogosult 7988062 főből 3424677-en adtak le érvényes szavazatot az európai parlamenti képviselő-választáson 2019. május 26-án. A részvételi arány 43,37% volt, ez mindhárom eddigi EP-választás arányait meghaladja.

Az Európai Parlament képviselői csütörtökön támogatták az apasági és az át nem ruházható szülői szabadságra vonatkozó új szabályokat. A tagállamok szakminisztereivel informálisan már leegyeztetett, és most 490 szavazattal, 82 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett elfogadott új jogszabály a szabadságra vonatkozó minimumszinteket állapít meg a magánélet és a munka egyensúlyának megteremtése jegyében.

Az Európai Parlament nyilvánosságra hozta a 2019. februári nemzeti közvélemény-kutatásokon alapuló első előrejelzést arról, hogy hogyan néz majd ki a Parlament összetétele a következő, kilencedik ciklusban. Az adatok helyi, országos közvélemény-kutató intézetek megbízható felmérésein alapulnak, amelyeket a Parlament felkérésére a Kantar összesített.

Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Magyarország, Bulgária, Románia és Görögország sajtószabadságát és a sajtó sokszínűségét elemezte egy kutatócsoport az Európai Parlament Állampolgári, Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) előtt. Olyan országokat választottak ki, amelyeket már korábban is ért bírálat ezen a téren. Azt vizsgálták, hogy mennyire átlátható a tulajdonosi szerkezet, az állami támogatások rendszere, illetve mennyire próbálja a politika befolyásolni a sajtótermékeket, és minderre hogyan reagálnak az újságírók.