A városalapító Gusztáv Adolf szobra
Göteborg Délnyugat-Svédország tengeri kapuja. A város viszonylag fiatal, 1621-ben alapította II. Gusztáv Adolf, svéd király. Azonban azt megelőzően is jelentős „tengeri élet” zajlott errefelé, már a viking korszak előtt a halászat, a hajózás, a hajóépítés volt a térség lakóinak meghatározó tevékenysége. Göteborg városképe jelentős mértékben eltér a keleti országrészben elhelyezkedő Stockholmétól. Stockholm tengeri kapcsolatai inkább a Balti-tenger térségére terjedtek ki, s ennélfogva a városképet alakító hatások is innen érkeztek. Ezzel szemben Göteborg az Északi-tenger partján fekvő országokhoz kötődött, így ott elsősorban Anglia és Hollandia építészeti stílusa érhető tetten a városképben, de az angolszász mentalitás is sokkal inkább gyökeret eresztett itt – nem véletlen, hogy Göteborgot egy időben „Kis Londonként” is emlegették. A város brit kapcsolatai a 17. század végétől kezdve szerződések keretében hivatalos szintre emelkedtek; a 18-19. században számos skót telepedett meg a városban. Élénk kereskedelmet folytattak nemcsak az északi-tengeri térség országaival, hanem például Nyugat-Indiával és Amerikával is.
A kikötő
Göteborgban található napjainkban Észak-Európa legnagyobb kikötője. A város Svédország egyik legfontosabb gazdasági központja, azonban korántsem nevezhetjük kizárólagosan „kikötővárosnak” vagy „iparvárosnak”. Számos kulturális programot kínál lakóinak és az oda látogató turistáknak. Igazi kulturális központ, 17 múzeummal, 25 színházzal és 38 mozival. Itt található Svédország egyetlen formatervezési múzeuma, mely folyamatosan változó témájú időszaki kiállításaival vonzza az érdeklődőket. A Göteborgi Opera messze földön híres. A nemzetközi kortárs művészeti biennálé minden páratlan évben vonzza ide az alkotókat és a képzőművészet kedvelőit.
Az Operaház
Hol másutt, mint itt, a világra oly nyitott városban várja látogatóit a Világkultúrák Múzeuma. Napjainkban, amikor a világ különböző kultúrái közötti távolságok néhány órás utazással leküzdhetők, amikor különböző népcsoportok tagjai eredeti lakóhelyüktől több ezer kilométerre költöznek, megtartva hagyományaikat, szokásaikat, egyre többször szembesülünk azzal, hogy milyen keveset tudunk a másikról. Gyakran fordul elő, hogy sokan ellenszenvvel, kirekesztő magatartással viszonyulnak azokhoz, akik máshonnan jöttek. A számunkra ismeretlen, szokatlan viselkedésmódok, életstílusok elfogadásához egyetlen út vezet: a megismerés. A múzeum pont ezt a célt szolgálja, ahol a kultúrák kézzel fogható, megnézhető tárgyi elemei mellett a zene, a nyelv, az életmód sajátosságaiba is betekintést nyerhetünk kiállítások, előadások, beszélgetések, koncertek, performance-ok keretében.
A Krisztina-templom, a göteborgi német kisebbség temploma
Hogy valamilyen szinten megértsük, mi miért olyan a világban amilyen, ahhoz nem elég csak a kultúrákat megismerni, hanem ennél többre van szükség, a természeti környezetet is látni kell. Hiszen a világban minden mindennel összefügg – szlogenjében is ezt hirdeti az Universeum, a svéd természettudományi múzeum. A természettudományok minden ága képviselteti magát itt, játékos formában tanulhatunk sok érdekességet a kémiától, a fizikán át a csillagászatig, az emberi test felépítésétől a természetföldrajzi jelenségekig.
Göteborgot zöld városnak is szokták nevezni, üde, tiszta levegőjű parkjai miatt. Érdemes a belváros pezsgő életű utcáin sétálgatni, de különleges élmény a kishajós vízi városnézés, és a hatalmas kikötő megtekintése éppúgy.
(A szerző felvételei)
Hozzászólások