Ston
Dél-Dalmáciában, az Adriai-tenger Split és Dubrovnik közötti részén, egy hosszan elnyúló félszigetet és több, hasonló alakú szigetet láthatunk a tengerpart közelében. Közülük ma a jó borokat adó Pelješac-félszigetet és a természeti értékeket rejtő Mljet szigetét látogatjuk meg.
Trštenik kikötője
Dubrovniktól 60 kilométerre északra találjuk a Pelješac-félszigetet. Közvetlenül az összefüggő szárazföld és a félsziget találkozásánál két történelmi kisváros helyezkedik el. Az egyik Mali Ston (Kis-Ston), a másik Ston – előbbi a földszoros északi, utóbbi a déli oldalán. Ston a 14. század elejétől fontos szerepet játszott a Dubrovniki Köztársaságban, elhelyezkedéséből adódóan fő feladata a Köztársaság védelme volt az észak felől érkező támadásokkal szemben. Az építészeti szempontból különleges kis települést 980 méter hosszú városfal övezi. Nevezetessége a 14. századi Szent Miklós-templom, a 9-11. század között épült Szent Mihály kápolna és a 16. századi kút. A látnivalók közül azonban a legfontosabb a már messziről is jól látható erődítmény: a félszigeten magasodó hegyre felkúszó 5 kilométer hosszú védvonalat miniatűr Kínai Nagy Falnak is szokták nevezni.
Útban Mljet szigetre
A Pelješac-félsziget különlegesen szép, szinte érintetlen természeti környezettel rendelkezik. A kis üdülőhelyek közötti szakaszokon narancs és citromültetvényeket is láthatunk, azonban Pelješac mégsem erről, hanem ízletes, testes vörösborairól nevezetes. A 71 kilométer hosszú félsziget végén található Orebić, kedvelt üdülőhely pálmákkal, kaktuszokkal és más délszaki növényekkel körülvett régi kőházakkal. A város a dalmáciai tengerhajózás bölcsője, nevét is egy tengerészcsaládról kapta. Fénykorát a vitorlások idején élte – tengerészeti múzeuma e dicső múltról tanúskodik. A közeli Korčula szigetre innen lehet hajóval átkelni, a sziget névadó városa igazi ékszerdoboz, tele középkori épületekkel, kis utcákkal.
Mljet, a bencés kolostor
A félsziget közepén találjuk Trštenik városkát. Kikötőjében hajóra szállunk, hogy a szemközti Mljet szigetre utazzunk. A legenda szerint itt szenvedett hajótörést a Rómába igyekvő Pál apostol. A sziget északnyugati része nemzeti park. A zöld szigetnek is nevezett Mljet természeti értékei közül kiemelkedik gazdag vegetációja – itt képet kaphatunk arról, hogy milyen is volt az ember megjelenése előtt a mediterrán területek növényzete. A növény- és állatvilág mellett más természeti értékeket, ritkaságokat is megcsodálhatunk. Egyrészt a különleges karsztképződményeket, másrészt a világviszonylatban is ritkaságszámba menő tavakat, melyek egy keskeny csatornán át kapcsolatban állnak a tengerrel. A nagyobb tó 146 hektár, 46 méter mély, a kisebb 24 hektár, 29 méter mély. Az ár-apály következtében az édes és a sós víz állandóan keveredik, a víz élővilága ezekhez a speciális körülményekhez alkalmazkodott. A nagy tó vizéből kis sziget emelkedik ki, rajta áll a napjainkra Mljet jelképévé vált, XII. századi eredetű Benedek-rendi kolostor. A sziget a 8. századtól népesült be, a bencés szerzetesek a 12. század közepén érkeztek ide. A kolostor, megépítésétől a szerzetesrend 19. század elején Napóleon által történt feloszlatásáig a sziget kulturális, vallási és politikai központja volt.
(A szerző felvételei)
Hozzászólások