Idős koromban – lehetőségeimhez mérten – nagy előszeretettel keresek fel olyan helyeket, városokat, amelyek megőrizték múltjuk egy-egy tárgyi emlékét.
Manapság sok szó esik arról, hogy legyen-e Pécsett újra villamos járat. Ilyenkor azután eltűnődöm, hogy milyen helytörténeti és technikai érdekesség lenne, ha be tudnánk mutatni az egykori pécsi villamos eredeti relikviáit.
Hát igen, a szándék dicséretes, de hol lelhetők fel ilyenek?
Autóbusz váró a 48-as téren
Sajnos időről időre felbukkannak hamis információk is. Ilyen a 48-as téri „villamos” váró helység kérdése. A teret az utóbbi időben csodálatosan átalakították, de az esztétikusnak éppen nem mondható, oda nem illő vasvázas házikó sajnálatosan megmaradt.
Kercza Károly, azóta elhunyt városkutató barátom levéltári dokumentumok kutatása közben megtalálta ennek a bizonyos, ideiglenesnek szánt, építészetileg jellegtelen várónak a tervrajzát.
Létrehozását 1949-ben a Pécs keleti városrészeibe irányuló autóbuszjáratok, illetve a szénbányák munkásjáratai tették szükségessé.
A fémhegesztő és előkészítő munkálatokat Kisaszondy Lajos mechanikus és műlakatos cége, összeszerelését pedig a Pécsi Közlekedési Vállalat Ifjúsági brigádja „kommunista műszakban” végezte.
Egyébként a villamos megálló nem itt, hanem a Gépipari Iskola keleti felén, a járdán volt. Itt ágazott szét a Zsolnay gyári és a Külvárosi pályaudvari vonal. A villamos utasok részére nem állt rendelkezésre váróházikó.
Villamos emléksín a Jókai téren
Azután ott van a Jókai tér díszburkolatának 2001. évi kialakítása során elhelyezett emlék villamossín, amelyen sohasem közlekedett a pécsi villamos (sem eredetisége, sem nyomvonala nem azonos a hajdani pécsi villamos sínekével.)
Az egykori 2-es villamos motorkocsi
Ide kívánkozik az egykori 2. pályaszámú pécsi villamos motorkocsi tragikus sorsa is, amelyről sok év elteltével Lovász István (Budapesti Közlekedési Vállalat) főmérnök úrtól, a pécsi villamos avatott szakértőjétől kaptam részletes és megbízható információt.
Ezt 1959-ben leselejtezték, de nem bontották szét, hanem átadták a budapesti BHÉV-nek. Itt a pályamunkások ebédjét szállították ki segítségével.
Az idők folyamán elhasználódott motorkocsi több alkatrésze felújításra és főleg cserére szorult.
Végül is az egykori PKV 2-es motorkocsi (amely itt már a 2077. pályaszámot kapta) a BHÉV-nél megkapta a nélkülözhetetlen felújításokat és még két éven keresztül megbízhatóan szállította az ebédet.
A Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium döntése alapján, 1963. január 1-jétől a Budafoki Vonalcsoportot ismét és véglegesen a Fővárosi Villamos Vasúthoz csatolták. A törökbálinti vonal az M1-es és M7-es autópályák építése miatt megszüntetésre került. Megszűnt a vonalcsoporton az 1000 V-os feszültség is.
A Fővárosi Villamos Vasút a pécsi eredetű, típusidegen motorkocsira már nem tartott igényt.
Amikor már ismertté vált a Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium döntése, a Budapesti Helyi Érdekű Vasút 31. Műszaki Fejlesztési Osztály felajánlotta a motorkocsit a Közlekedési Múzeum részére (iktató szám: 1492/1/31/1962.).
Kisaszondy hirdetése
1963. február 1-jén kelt levelében a Közlekedési Múzeum sajnálattal közölte, hogy a 2077-es pályaszámú motorkocsira helyhiány miatt nem tarthat igényt. A Közlekedési Múzeum kérte a BHÉV-et, hogy az értékes, eredeti motorkocsit egyelőre ne bontsák szét, mivel megítélésük szerint, felajánlás után a pécsi Janus Pannonius Múzeum erre igényt fog tartani.
A előzetes várakozás ellenére a pécsi Janus Pannonius Múzeum szintén nem tartott igényt a felajánlott motorkocsira.
A sorozatos visszautasítások megpecsételték az egykori PKV 2-es pályaszámú motorkocsi sorsát.
1964. november 27-én a 2077-es (egykori PKV 2-es) végleges leselejtezésre került. A leselejtezést a villamos motorkocsi szétbontása követte.
Most 2011. év nyarán, pécsi nosztalgiázó társaimmal együtt csak remélni merjük – és talán még megérjük -, hogy szeretett városunk utcáin ismét villamosok csilingeljenek végig.
De szép is lenne…
Hozzászólások