Trebbin Ágost | Temesvári séták – 1.

Nagyvilág

Temesvári séták – 1.

Kedves rokoni meghívásnak tettem eleget, amikor a közelmúltban Temesvárra, a „Bega parti metropolisz”–ba látogattam. Ez a bánsági város jelentős szerepet játszott a magyar történelemben, ma azonban a romániai Temes megye székhelye.

Az ember gyomra mindig kicsit összeszorul, amikor Romániába, az egykor Magyarországhoz tartozó területre látogat. Milyen arcukat mutatják a szomszédok. Hallani jót, de rosszat is. A jövő fényei és a múlt sötét felhői…

Gyorsan és jól utaztam Pécsről Temesvárra. Az utazással együtt sajnos csak három napra futotta, így azután a legtöbb impresszióm csak felületes lehetett.

Nem is törekszem Temesvár részletes leírására, hiszen ezt már előttem több Hetedhéthatár utazó megtette. Én csak mozaikokra szorítkozom. Igyekszem olyan fényképfelvételeket mellékelni kis írásomhoz, amik szavak nélkül is beszélnek.

Előző évben egy erdélyi körutazáson vettem részt. Nem maradtak róla mélyreható emlékeim.

Ilyen előzmények után érkeztem meg 2011. év nyarán Temesvárra.

Igen kellemes meglepetés ért. Mintha nem is napjaink kiábrándító valóságába érkeztem volna meg. Itt minden más volt, mit eddig tapasztaltam.

Temesvár színes etnikumú város napjainkban is. Laknak itt románok, szerbek, magyarok, olaszok és még felsorolni is sok, hányféle nemzetiség. A közel négyszázezres nagyváros otthont adott mindegyiküknek. És ki volt itt előbb, ennek már napjainkban egyre kevesebb a jelentősége…

A város, a sok felújításra váró épület dacára is gyönyörű és nagyon kedves. Széles bulvárok, hangulatos, napfényben fürdő terek, jól gondozott parkok, meghitt kis utcácskák. És az emberek szemében nem izzott ott a mindent elhomályosító, vak magyarellenes hangulat.

Sok mindent szerettem volna látni, de a gyorsan tovaillanó idő rövidre szabta a lehetőséget.

A belvárosi sétát két kedves rokonom szakavatott idegenvezetése mellett kezdtük meg.

Legelső állomásunk a Losonczy tér volt.  A mediterrán hangulatú, terjedelmes teret az egykori hős várkapitányról, Losonczy Istvánról nevezték el. A tér fő látványossága az 1736-1773 között épült, Szent György nevét viselő, gyönyörű barokk katedrális. Előtte, a tér közepén a Szentháromság-szobor magasodik. No meg az ásványvízforrás, amelyből minden arra haladó vándor csillapíthatja szomját.

Szívesen megnéztem volna a tér ellenpontjában a szerb ortodox katedrálist és a szerb püspöki palotát is, de sajnos erre most nem volt idő. Talán majd legközelebb.

A téren ékeskedő Temesvári Szépművészeti Múzeum is szintén csak a hiánylistámat gyarapította.

A Losonczy tér érdekes látványossága még Székely László híres műépítész (1877-1934) Brück szecessziós palotája (1910) is.

Sétánk következő állomása a Mária tér volt. Fő nevezetessége az 1906-ban emelt „Magyarok Védőasszonya” szobor, amelyet kis kápolnaszerű épület keretez.

Az alkotás a pécsiek által is jól ismert (több jeles alkotása is megtekinthető városunkban) Kiss György szobrászművész (1852-1919) műve.

Csendes imádkozás, szemlélődés közben feltekintek a szelíd madonna arcra, és mintha egy futó mosolyt látnék átsuhanni rajta. Bizonyára eszébe jutott, hogy a háta mögötti emléktáblán mennyit erőlködhetett a derék román atyafi annak érdekében, hogy ki tudja vésni a „magyar” szót. Egy idézet jutott eszembe: „A motiváció minősíti a tettet. Ha a motiváció rossz, akkor az alapja rossz a tettnek.”

Más történelmi nevezetesség is fűződik ehhez a kedves szoborhoz. 1514. június 9-én a fellázadt parasztsereg ostrom alá vette a várat, de támadásuk meghiúsult. A parasztsereg elfogott vezérét, Dózsa Györgyöt, Szapolyai János erdélyi vajda (1487-1540) – később magyar király – gyötrelmes kínzások közepette itt végeztette ki. Kínhalának helyét a Magyarok Védőasszonya szobra jelöli a Mária-téren.

És ott van a tér szomszédságában a Temesvári Belvárosi Református Egyházközösség történelmi nevezetességű épülete, amelyen emléktábla hirdeti, hogy innen indult 1989. december 15-én a gyászos emlékezetű Nicolae Ceausescu (1918-1989) diktatúráját megdöntő forradalom, amelynek egyik vezéregyénisége Tőkés László református lelkész volt.

A séta folytatódik…
Következő rész

Szent György katedrális

A Szent György katedrális belseje

A Losonczy téri ásványvíz forrás

Szentháromság szobor

Szerb ortodox székesegyház

A Szépművészeti Múzeum

Székely László szecessziós Brück palotája (1910)

Mária tér

Kiss György Szűz Mária szobra

Emléktábla a Mária szobor hátsó oldalán

A forradalom emléktáblája

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Egy hozzászólás van ehhez: “Temesvári séták – 1.”


  1. Köszönöm az érzékletes leirását a városnak, a gyönyörű képeket.
    Egyszer régen én is jártam ott,de akkor még egy kicsit lehangolóbb képet mutatott Temesvár. (1960 -as évek)

    Hozzászóló: Judit | 2011. szeptember 16., 17:33

Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés