Egy nevezetes, jótékony tímármester áldásos működése és gondoskodása a pécsi Irgalmas rendről
Id. Krautszak János György, ez a jótékony, keresztény ember nem érte be azzal, hogy adományával első megalapítója legyen az Irgalmasok pécsi rendjének és kórházának. Végrendeletében további jelentős összeget hagyományozott a pécsi Irgalmasokra.
A végrendelet egyben igen érdekes korrajzot mutat be Pécs város 19. századi vallási-társadalmi-polgári helyzetéről, viszonyairól.
A korabeli pécsi polgárnak vagyonát nemcsak az ingó- és ingatlan vagyontárgyak képezték, hanem azok a sajátságosan kihelyezett, uzsorakamatokkal megterhelt tőkeösszegek, amelyeket több-kevesebb futamidővel más – rászorultabb – városi polgártársainak kihelyezett.
A Kapucinus rend temploma az 1700-as években
„Id. Krautszak János György pécsi tímármester végrendelete, Fábián Sebestyén napjára (A német eredeti után ismerteti: Cserkuti Adolf főlevéltáros)
Miután később ingatlan vagyonát és tímárságát másnak már átengedte: azon készpénz vagyonáról, melyet öreg napjaira magának visszatartott, az alábbi módon végrendelkezett:
Lelkemet a jóságos gondviselés kezeibe ajánlva kívánom, hogy testem az irataim között található följegyzésnek megfelelően temettessék el. A temetési költségek fedezésére Perse Mátyás 200 váltó forintos adóslevele szolgáljon.
Hogy az Irgalmasok Szent Sebestyénről nevezett templomában reggelenként félhat órakor örök időre szent mise mondassék, megalapítom azt 5050 váltó forinttal s erre rendelem fordíttatni Jeszenszky János 3000 forintos, Vörös István 150, Cséfay János 1200 és Kovács János 700 forintos kötelezvényét.
Szegény lelkem üdvéért Szent György és Szent Mihály napjain 7 órakor tartandó rekviem és 10 órakor mondandó kismise örökalapítványaként 1800 váltó forintot hagyok és pedig Bencenleitner Antal 1000 forintos és Seftsek Mátyás 800 forintos adóslevelét. A kamattöbblet 10 órakor 3 garasával a szegények között felosztandó, kik a kismise alatt a rózsafüzért hangosan s együtt elmondják. Az előimádkozónak mindenkor 2 forint jár s ugyanő osztja ki a garasokat a szegényeknek.
Az Irgalmasok Szent Sebestyén templomában a főoltár előtti örökmécs fönntartására 1534 váltó forintnyi tőkét hagyományozok, mely Jellasics János 2 db összesen 900 forintos és Horváth János 634 forintos obligációiból áll.
Örök időre alapítok az Irgalmasok betegszobájában minden vasár és ünnepnapra egy kismisét és e célra Ruszka Flórián 1300 váltóforintról szóló kötvényét jelölöm ki.
Az Irgalmasoknál a naponkinti Istentiszteletnél közreműködő orgonista fizetésére hagyom Schell Bálintnál lévő 1000 váltó forintnyi tőkémet, megjegyezvén, hogy a vonatkozó adóslevelet a páter priornak már át is adtam.
Hogy naponként vecsernye után egy ájtatos ének elénekeltessék, evégből a Radics Mátyásnál elhelyezett 330 váltóforintnyi kölcsöntőkét hagyományozom.
A rendi gyógyszertárnak örök alapítványul 1000 váltóforintot hagyok, melynek kamata erejéig a szegények ingyen gyógyszert kapjanak egy-egy szegény 5 forintig. Erre szolgáljon Pozsgay Mihály 500 és Ivánovics Mihály 500 forintos kötelezvényre.
Hogy a polgári (értsd városi) kórház templomában Nepomuki Szent János és Jézus szent szíve ünnepének nyolcada alatt az Istentisztelet, úgy mint eddig, örök időre megtartassék, 1300 váltó forintnyi tőkét rendelek, mely áll Gadó József 400, Lasányi Mihály 300 és Babai József 600 forintos obligációjából (kötelezettség). Kijelentem, hogy Gadó és Lasányi adósleveleit a városi tanácsnak már át is szolgáltattam.
A szegény intézeté legyen Fritz Mihály 250 és Cserta Ferenc 260 forintos kötelezvénye összesen 510 frt.
Szent Sebestyén oltáránál az Irgalmasok templomában szükséges gyertyára 1000 forintos alapítványt teszek és ennek fedezésére Lakatos János 1000 forintos adóslevelét szántam, melyet a páter priornak már kézbesítettem.
Krautszak György a kórházapaító
A szigeti külvárosi plébánia-templomnak örökmisére 400 forintot hagyok, Finta István ily összegű kötvényét.
Az Irgalmasok Szent Sebestyén templomának sekrestyeszükségletére 400 váltó forintot ajánlok föl, Katanovics János hasonló összegű kötelezvényét, melyet a páter priornak már szintén átszolgáltattam.
Az Irgalmasok templomának tatarozására 300 váltó forintot, betegszobájuk szükségleteire 200 forintot rendelek. Mindkét összeget fedezi Gerschlager Sebestyén 500 forintos kötvénye.
Kívánom, hogy az eddig felsorolt valamennyi összegnek – a temetési költséget kivéve – csakis a kamatja használtassék föl a megjelölt célokra, a tőkék örökre megmaradjanak.
Sétabotomat (Spanisches mit Silber beschlagenes Rohr) és 12 darab ezüst gombomat a betegszoba oltárának szükségleteire hagyom, vaskályhámat az Irgalmasok rendházának, összes egyéb holmimat és ruháimat az Irgalmasok betegszobájának.
Végrendeleti végrehajtóvá kinevezem Schneckenberger Antal urat s egyuttal kérem őt, hogy végrendeletemet pontosan végrehajtsa és arra ügyeljen, hogy azt mások is egész terjedelmében végrehajtsák. Amennyiben öregsége vagy más körülmények közt a végrehajtói tisztet tovább nem viselhetné, avagy viselni nem akarná, megkérem és fölhatalmazom őt, hogy maga helyett hasonló joggal és teljhatalommal valakit kinevezzen. A végrehatói fáradalmakért fölajánlom Marusics Mihály 1000 forintos kötelezvényét, melyet Schneckenberger úrnak már oda is adtam, hogy ő, vagy esetleges utódja a kamatokat élvezze.
Jelen végrendeletet az érdekeltek biztonságára s annak megerősítésére, miután ezt újból teljes tartalmában jóváhagytam, a fölkért és alulírott tanúk előtt saját kezűleg aláírtam.
Kelt Pécsett, 1827. július 14. Id. Krautszak János György s.k. (P.H.)
Előttünk, mint fölkért tanúk előtt: Laczkovics Ignác városi tanácsnok, Nagy Antal városi tanácsnok, Pajnády József városi tanácsnok, Raisz Dániel Baranyavármegye t. alügyésze, Tolna vármegye táblabírája, Stephánovits János városi telekbíró.
Latin záradék: Kihirdettetett Pécs sz. kir. város 1829. április 3-án tartott tanácsülésén Schneckenberger Antal végrendeleti végrehajtó és tisztelendő páter Hreschich Vitus az Irgalmasok pécsi konventjának priorja jelenlétében. Ellentmondás nem, történt.
Kelt m.f. Hauer Dániel városi főjegyző, 1829. évi 956. szám.
Volt ugyanakkor Pécsett egy ifjabb Krautszak János György is, szintén tímármester, aki 1814. november 17-én 2 ezer forintos ágyalapítványt tett az Irgalmasoknál, 1844-ben 10 ezer forintot ugyanoly célra végrendeletileg hagyományozott. Ez a Krautszak, az előbbeni végrendelkező testvérének a fia, a városi kórház alapjának gyarapítására 10 ezer forintot testált, 1900 forintot pedig azért, hogy a kórházi kápolnában vasár- és ünnepnapokon mise legyen, A Ferencrendieket 2 ezer forintos adományával toronyórához juttatta, de azért rokonainak is maradt szépen. E tekintetben elég, ha végrendeletének csupán a 3-ik pontját idézem, mely így szól:
Felső-Őrön (Obervarth) lakó fivérem Krautszak József kilenc gyermeke mindegyikének hagyok 8500 váltóforintot egyenként, tehát összesen 76.500 forintot.
Ezen kilenc gyermek egyike volt ifjú Krautszak József, ki nagybátyjához Pécsre jött s nőül vette Stangel Terézt, de miután korán meghalt, két árvát: legifjabb Krautszak Józsefet és Krautszak Máriát hagyva hátra, ezeknek gyámságát Stirling Antal pécsi tímármester vette át, Stirling György alsóőri (Unterwarth) lakosnak fia és Stirling Ferenc szombathelyi lakosnak fivére.
Stirling rokona volt ifjú Krauszak János Györgynek s a tímárságban utódja lett.
Id. Krautszak J. Gy. Pinkafőn született, Vasvármegyében 1743. április 9-én, meghalt Pécsett, mint tímár és molnár mester, 1829. március 31-én, eltemetve az Irgalmasok templomában.
Ifj. Krautszak J. Gy. született Felsőőrön, elhunyt Pécsett 1844. február hó 9-én, eltemetve a Ferenciek templomában.” (Pécsi Napló 1913. január 20. 1-2p.)
Néhány gondolat Vizer Ádám (1743-1803) kanonokról
Vizer Ádám kanonok és Krautszak György tímármester (Városi Múzeum)
Vizer Ádám kanonok, az 1796. június 21-én Pécsre települt Irgalmas rend önzetlen pártfogója volt. Gyakorlatilag, jóságos tevékenysége tette lehetővé, hogy az Irgalmasok a pécsi vallási élet szerves részévé váljanak.
„E jeles egyházi szerző 1743-ban született Pécsett, gimnáziumi tanulmányait szülővárosa jezsuitáinál végezte. Az egyházmegye papnövendékeként 1763-tól a nagyszombati egyetemen tanult, ahol bölcseleti és teológiai doktorátust szerzett. 1767-től tolnai káplán, a következő évtől kónyi plébános. 1774-től 1788-ig a nagyszombati egyetemen az újszövetségi bibliatudomány professzora. (Előadásait az egyetem áthelyezései következtében 1784-től Budán, 1787-től Pesten tartotta.) Egy éven át, 1775-1776-ban a hittudományi kar dékáni tisztségét is betöltötte. Nyugdíjba vonulása után visszatér szülővárosába. 1789-től kompolti apát és szentszéki ülnök címet kap, tiszteletbeli kanonokként a püspöki könyvtár igazgatója lesz.” (Pécsi Szemle. 2010. nyár. Nagy Imre: Az Engel nyomdától Vörösmarty „Pécsi Triászáig” 56 p.)
Vizer Ádám kanonok 1803-ban halt meg Pécsett. Végakarata szerint az Irgalmasok templomának kriptájába temették el. Ma sírköve a templomhajó jobboldali falán van elhelyezve.
Hozzászólások