A pécsi Irgalmas rend templomának 19. századi története
1809-ben tornyot építettek a templom északi homlokzata elé.
Az Irgalmasok temploma az átépítés előtt
Az 1870-es évek pécsi Irgalmas rend templomának külső képéről dr. Szőnyi Ottó (1876-1937) múzeumigazgató leírása nyomán kapunk hű képet.
„Az Irgalmasok temploma egészen más külsejű volt akkor. A nálunk szokásos XVIII. századbeli falusi barokk templomtípust képviselte. A homlokzat főpárkánya alatti falrész vízszintes vonalakkal volt élénkítve, különben más dísz nem volt rajta, mint a mai két nagy félköríves, akkor felül vízszintes záródású ablak alatt egy-egy félköríves fülkében álló szent szobrocska. A mostani Mária szobor fülke feletti térbe egy kerek ablak volt bevágva, mely a kórusra szólt, s a kapu felett is volt egy, a kórus alját világító nyomott félköríves ablak. A kapu havihegyi pompás mészkőből készült kerete ma is megvan. A homlokzat ezen alsó része felett emelkedett ki a torony, mely párkánnyal két emeletre: alul téglány, – felül félköríves ablakkal – volt tagozva. A felső emelet sarkain keskeny pilaszterek simultak a falhoz, a toronysisak hagymaalakú volt. Úgy látszik valamikor órát is akartak rakni a toronyba, mert a sisak alsó szegélyét félkörívesen kivájták, és alatta a toronyfalra húztak egy félköríves szalagot: az általuk képzett körbe szánták az óralapot. A torony mögött elnyúló nyeregtetőnek a torony mellett két oldalt egy-egy háromszögű orma volt. Az ormok végén egy-egy négyszögű pilléren egy-egy kőurna ült, ami a copf-stílus szertárában szintén kedves motívum. A templomhoz nyugatra hozzásimuló rendház-részletet akkor cserép nyeregfedél borította és a bolthelyiségeket nem koronázta még a balusztrád. (dr. Szőnyi Ottó, Dunántúl 1914. február 22. 4.p.)
A Pécsi Figyelő, helyi újság 1877-ben, az Irgalmas rend templomának műszaki gondjairól számolt be.
Az Irgalmasok temploma az átépítés után
„Az Irgalmasok rendje pécsi templomtornyának három oldala fából lévén alkotva de elkorhadván, noha az utóbbi időkben a tatarozásra 1300 forintot meghaladó összeg lett fordítva, mégis veszélyesen ingadozott és életveszélyes lett. A városi középítési bizottság véleményére a tanács elrendelte annak lehordatását, ami nagy költséggel foganatosítva lett. Miután azonban egy új toronynak alapból való építése 12-13 ezer forintba kerülne és erre a rendnek semmi alapja nincsen, a kórházi alapot, pedig toronyépítésre fordítani nem lehetne, a rend a templom homlokzatának torony nélküli helyreállítására tervét adta be, melyet az építkezési bizottság csak ideiglenesen 5 évre fogadott el, ezen öt év elteltével kötelezvén a rendet toronyépítésre. Ezen határozat ellen fellebbezett a rend és a közigazgatási bizottság szeptember 13-iki ülésében, Haksch E. bizottsági tag indítványára megváltoztatta a fellebbezett határozatot, a homlokzat építését a terv szerint megengedte azzal, hogy a tornyot a rend akkor legyen köteles építeni, ha erre elégséges alapot kap.” (Pécsi Figyelő. 1877. szeptember 15. 3. p.)
Az Irgalmasok kútja
„Az Irgalmasok építenek. A héten városunkban tartózkodott az Irgalmas rend tartományi főnöke. Füzy Szániszló elhatározta, hogy a rendház is építeni fog. Elsősorban a templomtorony lesz felépítve az egész templom kicsinosításával kapcsolatban. Továbbá a gyógyszertári épület emeletes lesz. A Siklósi-utcai részen, pedig bérházak emeltetnek.” (Pécsi Figyelő. 1884. november 1. 3 p.)
„Az Irgalmas rend Szent Sebestyén templomát „1887-1891-ben átalakították, Kirstein Ágost (1856-1939) tervei szerint. Eklektikus stílű homlokzata akkor nyerte mai formáját. Az emeleti részén attika. A homlokzaton íves záródású fülkében elhelyezett Mária-szobor Kiss György (1852-1919) alkotása.” (Pécsi Kalauz. Pécs, 1959. Írta Kolta János 53. p.)
„Madas József (1905-1988): Pécs-belvárosi telkei és házai. Pécs. 1978. (648 p.) c. munkájában három bejegyzést találtam arra vonatkozólag, hogy 1887. évben felszentelték a pécsi Irgalmas rend templomának új tornyát, valamint újjáépítették a templom homlokzatát.
Emlék a régi rendházból
„1887. III. 13. A 3 harangot 10-én vitték fel a toronyba. A napokban a keresztet is felteszik.
1887. A templom homlokzatát újjáépítették. Homlokzatán felirat jelöli a rekonstrukció időpontját.(A főpárkány alatt a következő felirat olvasható: „S. SEBASTIANO M. SACRATA A F.F. MISERICORDIAE”, a párkány fölött a torony alján: „FRONTISP. ETTVRNEO. CONSTR. MDCCCLXXXVII”.)
1887. IV. 17. Az új torony nem bírja el a harangokat.”
Az Irgalmasok templomtorony harangjai történetéhez egy kis adalék:
A Dunántúl c. pécsi napilap 1927. december 13-i számában olvastam az alábbi érdekes híradást:
„Ma délelőtt öntötték a Rudle gyárban az Irgalmas rend templomának nagyharangját.”
A munkálatoknál jelen voltak az egyház képviseletében, Komócsy István prépost-kanonok és Berecz Fidél Irgalmas rendi perjel.
A Szent Sebestyén templom kápolnájának nyugati falán (Irgalmasok utcája), 1905-ben helyezték el Istenes Szent János domborművét. Ez a szép, a városképre is oly jellemző műalkotást Mayer Ede (1857-1908) szobrászművész készítette.
Hozzászólások