A Szent Sebestyén Irgalmas templomának Graits Endre freskói
1908-ban a pécsi Irgalmas atyák úgy döntöttek, hogy kifestetik templomukat. A freskók elkészítésével Graits Endrét bízták meg. A művész ekkor már több sikeres pécsi munkával büszkélkedhetett, így biztosak lehettek benne, hogy a feladatot ebben az esetben is sikeresen fogja elvégezni.
Graits Endre: Kereszthalál
A munkálatokról a korabeli pécsi napilap részletes tudósításban számolt be.
Graits Endre: Mennybemenetel (mennyezet)
„Az Irgalmasok pécsi rendjének temploma holnap, vasárnap ismét megnyílik. Az ajtók – melyek kora tavasztól zárva voltak – föltárulnak, hogy a vallásos nép ismét eleget tehessen hitének. A holnapi naptól a templomba lépő új képet kap a szeme elé, szépet, elragadót. Ezen dolgoztak több mint fél éven át, ezért volt zárva a templom, hogy újjá alakulva belülről is, dicsérje tervezőjét, munkásait, harmonikus szép legyen az egész templom.
Schick Jácint dr. az Irgalmas rend pécsi házának perjele, rövid főnöksége alatt is sokat tett városunk szépítése érdekében. Csak kevés idővel ezelőtt megszépítette a templom külsejét. A tavasszal sort kerített arra, hogy megújhodjék a templom belülről is. S hogy ez sikerült is, bizonyítani fogja mindenki, ki bemegy a templomba. A régen sötét templom világos lett és megújult egészen. A falakon a szép festés vonja magára a figyelmet.
Graits Endre (1854-1909) akad. (bécsi képzőművészeti akadémia) festőművész, a neves templomfestő kitett magáért. Meleg tónusban a díszes és kellemesen tartott orgamentika köré sok szép képet festett, melyek úgy tárgyuknál, mint kivitelüknél fogva jól érintik a nézőt.
A hajó nagy boltozatát 3 kép díszíti.
Graits Endre: Istenes Szent János (mennyezet)
A fő kép – a középső – Istenes Szent Jánosnak, az Irgalmas rend megalapítójának van szentelve. Egy elhagyott kastély lépcsőzetén áll főalakként a tövissel koszorúzott Szent János, ki úgy a kastélyt, mint a hozzá szükségeseket összekoldulta szegényei és betegei részére. Betegekkel van körülvéve, kiket a kisded Jézust tartó Szűz Máriának kegyelmébe ajánlja. Az angyalok közül kettő tiszta életének jelvényeit tartja, az egyik liliomot, a másik pedig perselyt, mellyel az alamizsnát gyűjtötte. A harmadik angyal az Irgalmas rend jelvényével – gránát almával – látható. A 8 méter hosszú és 6. 90 méter széles képen 30 alaknál több van művésziesen csoportosítva. E kép előtt Jézus mennybemenetelének, míg a mögötte, az orgona fölött Mária mennybemenetelének képe vonja magára figyelmünket. Az előbbinél két angyal tartja a keresztet, mely dacára, hogy ezen hajlott ívezetre van festve, – a festőművész ügyes megoldása folytán – teljesen egyenesnek látszik E képek 7 méter hosszúak és 6.30 méter szélesek. Az előtérben levő alakok dacára, hogy 2.20 méter magasak, a távolság folytán rendes nagyságúaknak tűnnek elő. A szép dekoráció festés kiegészítéséül a mennyezeten még négy angyal is látható, kezükben Krisztus urunk kínszenvedésére vonatkozó eszközöket tartanak. Majd a négy evangélista zárja be a boltozat díszítését a megfelelő allegóriával.
Graits Endre: Szűz Mária mennybevitele (mennyezet)
A templomba lépőt a főajtóval szemben levő, a szentélyt a hajótól elválasztó homlokfalra festett nagy és szép kép kelti áhítatra. Középen a keresztre feszített Krisztus, kit félkörben tizenkét angyalból álló angyalkoszorú vesz körül. Az egyik oldalon Szent Fábián, a másikon, pedig Szent Sebestyén, a templom védőszentjei a kereszt felé térdepelve imádkoznak Fábián felé egy galamb repül, jeléül annak, hogy pápaválasztáskor a személyben nem tudtak megegyezni, tanakodás közben egy galamb repült Fábián felé, a választók ezt Isten ujjának tekintették s őt választották meg pápának, ki később vértanúságot szenvedett. Sebestyénnél egy angyal nyilat tart kezében, mert hitéért vértanúvá avattatott.
A templom január 20-án tartja védszentjeinek ünnepét. E nap városi fogadalmi ünnep is.
A szentélyt egy szép kis kép díszíti. A boltozaton egy angyal a szentséget tartja.
Graits Endre: Szent János evanagélista (boltozat)
A Mária kápolna homlokfalára egy első pillanatra egyszerűnek látszó, de azért meghatóan kedves képet festett a művész, mely bizonyára édesen fog hatni a gyermekkel bíró anyákra: Szűz Mária az alvó kis Jézuskával.
Graits Endre (1854-1909) mindent elkövetett, hogy széppé, művésziessé tegye a templomot és terve sikerült is. Az ügyesen megalkotott, megfestett képek mellé méltóan sorakozik az ő terve alól kikerült és felügyelete mellett készült dekoratív festés, mely Vadász Bélát dicséri.
Kellemes tónust adnak a templomnak az üvegfestésű ablakok, melyek sárgás és zöldes üvegén meleg fény szűrődik be, ami misztikus színezetet ad. A Mária kápolnában díszes és alakos ablak helyeztetett el: Szent István a magyar szent koronát felajánlja Szűz Máriának. Az Auber és Hamerli családok nagylelkűségét dicséri ezen ablak.
A régi szép és művészies oltárok áttisztíttattak, minden újból aranyoztatott. Új díszes csillár és lámpák helyeztettek el, ezen túl villamosság szolgáltatja majd a fényt.
Az Angster-cég által készített új orgona hangjai mellett száll majd az ének a Mindenek Urához.
Így áll a templom új színekben, új alakjában dicsérve a kitűnő magyar ápolórend, az Irgalmasok áldozatkészségét és a rendház pécsi perjelének: Schik Jácint dr. műszeretetét és ízlését.
Szolgáljon a templom a Mindenható Isten imádására!”
(R. dr.)
(Pécsi Napló. 1908. október 18. 3-4 p. Az Irgalmas rend pécsi temploma.)
Graits Endre halála
Graits Endre: Szent Lukás evangélista (boltozat)
Az Irgalmas templom sikeres művésze nem sokkal élte túl Giovanni Domenico Tiepolo velencei olasz mester (1727-1804) stílusában megalkotott gyönyörű, színgazdag freskóit. Graits Endre 1909. márciusában Pécsett elhunyt. A jelentős pécsi festőművész haláláról a Pécsi Napló rövid nekrológban számolt be.
„Városunk országosan ismert festőművésze hatheti betegség után ma örök álomra hunyta be szemeit. Még az év elején szorgalmasan dolgozott a tavasszal megkezdendő templomfestési vázlatain, elvállalt nagyobb munkáinak tervezetét készítette s hirtelen ágyba döntötte a betegség, mely aránylag gyorsan végzett vele. Graits Endre 1854-ben Mohácson született. Középiskolai tanulmányait Pécsett végezte. Atyja Pécsett kir. bírósági végrehajtó volt. Már, mint kis tanuló, különös hajlamot mutatott a rajzolás iránt, melyet Tirczka Ferenc volt pécsi főreál-iskolai tanár, aki maga is jó rajzoló és festő volt, folytonos buzdítással növelte a művészi hajlamot a törekvő ifjúban, ki már, mint diák sikerült olajképeket festegetett (Graits diákként egy Pécsett általánosan ismert eszelős embert festett meg: a szalántai „Gergő”-t.).
Graits Endre: Szent Márk evangélista (boltozat)
Néhai Troll Ferenc volt v. püspök, akkor kanonok, magához hívatta a gyermekfestőt s megígérte neki, hogy ki fogja képeztetni. Föl is küldötte Bécsbe, a festészeti akadémiába, később, pedig Rómába küldte tanulni. Mint a festészeti akadémia növendéke, szerzetes akart lenni, hogy a zárda falai közt anyagi gondoktól menten egyedül a művészetnek élhessen. E szándékában megakadályozta atyjának halála, mert a család fönntartásának nehézségei őreá nehezedtek. E körülmény megnehezítette előrehaladását is, folytonosan a „mindennapi kenyérért” kellett festegetnie.
Graits Endre: Szent Máté
Külföldi útjáról visszatérve Pécsre, 1882-ben itt megtelepedett. Számos oltárképet s falfestményt készített. Mendlik János Pécs-belvárosi apátplébános idejében, majd pár évvel ezelőtt ő festette a pécsi belvárosi plébániatemplom falfestményeit: legutóbb az Irgalmas rend pécsi templomának freskóit, melyek az összes templomfestési munkáinak koronáját képezik. Az ország különböző részeiben, még Erdélyben és Szlavóniában is kapott nagyobb megrendeléseket. Több mint száz templomban festett. Végtelenül szorgalmas festő volt s annyira begyakorolta magát az egyházi festészetbe, hogy már-már alig volt képes a megbízatásokat elfogadni. Télen át a vázlatokon, terveken dolgozott s egész nyáron át templomokat festett. Ő festette az Ágostontéri templomot, az egerági, hirdi, dunaszekcsői, véméndi, sombereki, mohácsi templomok képeit. Nem tartozott a nagykompozíciójú, zseni számba menő festők közé, de mint tehetséges, képzett egyházi festő, az országban mindenütt előnyösen ismert névre tett szert. Boszniában és Bukovinában is vannak festményei. A szentképeken kívül igen jó arcképeket is készített. A derék festőművész városunk közönségének köztiszteletben álló alakja volt. Szerénységéért és kedves, barátságos modoráért mindenütt szerették. Halála igen széles körben a legőszintébb részvétet kelti. A múlt hét végén mintha jobbra fordult volna egészségi állapota, ez azonban csak múló tünet volt. Gerinc-, szív- és májbántalmak támadták meg amúgy is gyenge szervezetét s a leggondosabb gyógykezelés és ápolás dacára se bírt a betegségből kilábalni. Ma délután ¼ 1 órakor, életének 55-ik, házasságának 20-ik évében elhunyt. Földi maradványait 5-én, pénteken délután 4 órakor a Báthory utca 4. számú gyászházból a központi temetőben helyezik örök pihenésre. Az engesztelő szent mise áldozatot 6-án délelőtt fél 9 órakor a dómban mutatják be az Úrnak. Elhunytát gyászolja özvegye: Graits Endréné Czernokorszky Matild, két testvére s kiterjedt rokonság.” (Pécsi Napló. 1909. március 4. 3 p.)
Hozzászólások