Az az idő, amikor végtelenül szétterült szívemben a Karácsony, régen volt nagyon. Akkor hittanra jártam a Székesegyház altemplomába, és misékre, melyeken oly’ szép volt elhinni mindent. Édesanyám mély hittel ültette belém Isten szeretetét, és a kis Jézus születését ünnepeltük nővéreimmel, amikor a csengettyű hangja – melyet (később megtudtuk) Édesapánk idézett elő – behívott bennünket abba a szobába, ahol a nehéz fenyőillatban gyertyák lángjának imbolygása és csillagszórók pattogó tánca tükröződött csillogó szemünkben.