A konyhába került vadnyúl és a babérlevél elválaszthatatlanok egymástól. Teljesen mindegy, hogy régi vagy újabb szakácskönyvben keresünk vadnyúl-recepteket, mindenütt elengedhetetlen a babérlevél.
A NASA amerikai űrügynökség újabb fantasztikusan ígéretes kutatási programhoz nyújt támogatást. A Tennessee Egyetemen egy olyan eszközön dolgoznak, amelyben genetikailag módosított baktériumok fényjelekkel tudósítanak idegen anyagok megjelenéséről.
Játsszunk el gondolatban egy kísérletet. Legyen egy kis vegyszeres üvegcsékkel teli polcunk, mindegyik üvegben más-más vegyület. A feladat egyszerű: keverjünk össze néhány, az alábbi receptben megadott anyagot és találjuk ki, hogy mi lett a végeredmény.
Remek volt a spagettitermés Svájc déli részén 1957 tavaszán. Szakértők a szokatlanul enyhe télnek tulajdonították a fantasztikus terméseredményeket. A spagetti őshazájában, Olaszországban, a Po völgye hatalmas ültetvényein csak átlagos volt a termés, de a svájci kistermelők csúcsokat döntöttek.
A kvantumszámítógép kvantumfizikai jelenségek felhasználásával működő új típusú számítógép, egyelőre csak tervezet. Az információ alapegysége a qubit (quantum bit), állapotai kvantumállapotok, értéke 0 és 1 között bármi lehet, nem csak egyetlen érték, hanem értékek szuperpozíciója.
A XX. század második fele hozta el a félvezető eszközök megjelenését, diadalmas térhódítását. 1948-ban született meg a tranzisztor. A fizikai kutatás rohamléptekkel tárta fel a félvezető anyagok, mindenekelőtt a szilícium tulajdonságait.
A megújuló energiaforrások között fontos szerepe van a napenergia hasznosításának. A fényelektromos jelenséget hasznosító szilícium napelemek még nem játszanak meghatározó szerepet az energiaellátásban.
Mit köszönhetünk a fizikának a mindennapokban? A tömör és nem is nagyon túlzó válasz az lehetne, hogy életünk alapvetően más lenne, ha nem használhatnánk a fizikai felismerésekre alapozott eszközöket, módszereket.
A tavalyi évet is az új Ig Nobel-díjasok bemutatásával kezdtük, ezért ezúttal csak röviden emlékeztetünk a díj jellemzőire. Olyan támogatókra számítanak, akik nyilvánosan is bevallják, hogy kedvelik a tudományt és van humorérzékük.
Néhány éve ezeken a hasábokon már bemutattam a kekszmártogatás egyenletét. A Washburn által 1921-ben felismert összefüggés alapján kiszámítható, hogy a kapilláris hatásnak köszönhetően adott idő alatt milyen mélyen hatol be a folyadék az anyagba, ehhez többek között ismerni kell a keksz pórusainak az átmérőjét.
Jovis glans − Jupiter makkja: csak valami finom dolog lehet, amit a római főisten a magáénak vallott. A Jovis glans-ból Juglans lett a latinban, jelentése dió. Ma ezt a nevet viseli a diófélék 15 tagú növénynemzetsége, köztük a Juglans regia, a pompás (más neveken étkezési, király, közönséges, olasz) dió.
Igencsak durva módszert próbáltak ki sikeresen a nyers hús megpuhítására: robbantással létrehozott lökéshullámmal szakítják szét a hús rostjait.
Emlékeznek még az augusztusi szép hullócsillagos estékre, éjszakákra? Egy ilyen estén kérdezte Cristian Mugarza Hajdu, Hajdú Monika Hetedhéthatáros szerzőtársam baszk-magyar, 7 éves kisfia a Balaton partján, hogy miért esnek le a csillagok.
Milyen kapcsolat fűzi egymáshoz két kedvelt fűszerünket a szegfűszeget és a vaníliát? Biológiailag biztosan nem rokonok, hiszen a szegfűszeg egy fának a virága, a vanília pedig egy kúszó orchidea termése.
Adósok vagyunk a fémakkumulátor növények környezetvédelmi hasznosításának bemutatásával. Vannak urángyűjtő napraforgók, arzénkedvelő páfrányok, cinkfelhalmozó alpesi növények, ólomszerető mustárfélék. Más növények olajat fogyasztanak vagy mosószereket bontanak le szívesen.