Bizonyára sokféleképpen vélekedünk arról, mitől jó egy fesztivál: van, aki a százezres tömegeket mozgató hiperbulikat kedveli, van, aki a különböző szubkultúrák tematikus fesztiváljait, a legelvetemültebbek nyilván a különböző ételek-italok köré szerveződő (dinnye, prósza, rétes, langgalló, hurka, kolbász, sör, bor, pálinka) szerelmesei.
A magyar színházi élet legnagyobb seregszemléjét fogadja idén is kulturális exfővárosunk, mint az egyetlen olyan rendezvényt, amely a Budapestre kényszeresen bebetonozódott szakmát képes kirobbantani megszokott elefántcsonttornyából. Érdekes ez azért is, mert a POSZT immáron tizenegyedik alkalommal teszi ezt, költséget és fáradságot nem kímélve hozza el nem csak a magyarországi, de a határokon túli magyar előadások legjobbjait Pécsre, nem csak pécsieknek.
Érthető aggodalommal fordult eleddig a 2011-es év felé a pécsi fesztiválközönség: van-e élet az EKF után (akár a Kodály Központon kívül)?
2010-ben ismét a Siklósi út legjelentéktelenebb poros kereszteződésében, Feketevíz nagyemlékű partján kerül megrendezésre a Pécsi Egyetemi Napok. A fesztivál április 21-től veri fel a néhai Bőrgyár (RIP) és az álmos környékbeli szerelőműhelyek-kiskocsmák csendjét minden eddiginél szélesebb programválasztékkal, és nyugdíjazott Rocksertésünk idén debütáló neményteli utódjával.
Mrozeket játszani (és főleg rendezni) kihívás. Nem mintha művei ne szolgálnának elég mutatós helyzettel vagy határozott karakterekkel – a szerző a klasszikus kereteken belüli karikírozás polihisztora számos műfajban, a rajztól az esszéken át az egész estés drámáig. Szellemének, a színpadra állítással szemben támasztott szigorú követelményeinek megfelelni azonban nem könnyű.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2025 | WordPress Theme by MH Themes
