A Ludwig Múzeum 2020. szeptember 8. és november 22. között megtekinthető Keeping the Balance című kiállítása keretében mintegy hatvan mű kerül bemutatásra a Telekom Művészeti Gyűjteményből. A válogatásban többségében kelet-európai gyökerekkel rendelkező művészek alkotásai szerepelnek.
A 2010-ig nyomtatásban is megjelenő Hetedhéthatár magazin minden számában megjelent egy-egy „varázskép” – olyan rajz, amelyben el van rejtve egy állatfigura, egy személy vagy egy tárgy. Ezt fölelevenítve adunk közre olvasóinknak 13 képes rejtvényt, nyári kikapcsolódásként.
Michael Lassel 1948-ban született az erdélyi Szászludvégen. 1968 és 1972 között a bukaresti művészeti akadémián tanult, majd Segesváron a német gimnáziumban oktatott művészetet. 1986-ban családjával Németországban telepedett le, a Nürnberghez közeli Fürthben, ahol napjainkban is alkot. A művész a trompe-l’oeil „a szemet becsapó festészet” kiemelkedő képviselője.
Alfred Stieglitz (1864–1946) német származású világhírű fotóművész, a fotótörténet egyik legfontosabb szereplője. New Yorkban kezdte iskoláit, majd Berlinbe utazott, ahol gépészmérnöki tanulmányokat folytatott. A fényképezéssel a német fővárosban ismerkedett meg, ott vásárolta első fényképezőgépét. Kísérletezésbe fogott, megpróbálva a fényképezés addig ismert korlátait átlépni.
Jarek Kubicki lengyel művész alkotásain ismert műalkotásokat helyez új környezetbe, ablakok mögé, fokozva a drámai hatást. Az alkotások a karantén idejére jellemző elszigeteltségről szólnak, a művész a képekkel azt szerette volna sugalmazni, hogy a képek szemlélői nincsenek egyedül az érzéseikkel.
Időutazásra hívjuk Olvasóinkat! Az 1817-ben alapított berlini Theodor Hildebrand & Sohn csokoládégyár 1900-ban készített egy képsorozatot arról, hogy miként képzelik el a jövőt, milyen találmányok fogják segíteni az emberiséget száz évvel később, az ezredfordulón. Az alábbiakban ezekből a képekből közlünk egy válogatást.
A Ludwig Múzeum folytatja az eddigi gyakorlatát és a hazai közönség számára is bemutatja az előző évi Velencei Képzőművészeti Biennále magyar kiállítását. Waliczky Tamás Képzelt kamerák című kiállítása a vizuális érzékelés tágas lehetőségeiről és azok megjelenítéseiről szól. A művész egyszerre merít inspirációt a fotótörténeti múltból és használja a képalkotás legmodernebb technikáit.
Charles Roux párizsi fotós az irodalom legérdekesebb étkezési jeleneteit mutatja be felvételein a közönségnek. A „Képzeletbeli ünnepek” címet viselő fotósorozat képei híres irodalmi művek ételeit ábrázolják az adott műben leírt környezetben. Az ételeket maga a fotós készítette erre az alkalomra, a dekorációkhoz használt tárgyakat nagyrészt régiségkereskedőknél szerezte be.
A Magyar Nemzeti Galéria mind ez idáig példátlan gazdagságban mutatja be Farkas István életművét a ma megnyílt kiállításán. A Kihűlt világ című, 170 alkotást felvonultató átfogó tárlaton a művész munkái mellett Farkas István mestereinek és kortársainak munkáival is találkozhatnak a látogatók. A március elejéig látható tárlatra a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményén kívül öt külföldi és tizenegy hazai gyűjteményből érkeztek alkotások.
A Magyar Nemzeti Galéria Élő gyűjtemény című tárlata ellentétben az egy térben megrendezett időszaki kiállításokkal, a múzeum szinte valamennyi terét birtokba veszi és kiállítástúrára hívja a látogatókat. A múzeumi szobrokat és a kortárs reflexiókat bemutató kiállítás-sorozat utolsó állomásaként 2019. október 17 – 2020. január 26. között megtekinthető tárlat mindezzel nemcsak az állandó kiállítások megszokott közegét mozgatja meg, hanem elevenségével, interaktív jellegével bepillantást enged a múzeumi munkába is, ritkán látható raktári anyagot mutat meg és párbeszédre hívja a látogatókat is.
Tomoya Imamura német magyar-japán fotós és tervező, 1991-ben született Duisburgban. Az esseni Folkwang Művészeti Egyetemen végzett. Munkáit a dokumentarista szemlélet és a művészi beállítottság kettőssége jellemzi. 2015-17 között készült fotósorozata, melynek címe „Petőfi holtteste”, a fotós szerint a mai Magyarország posztszocialista valóságát ábrázolja, ahol egy sajátos nacionalizmus fejlődött ki, és az új, szabad, de tisztességtelen világ középpontjában új ellenségek keresése áll.
A WWF (World Wildlife Fund) 2008-as Population by Pixel elnevezésű kampánya a veszélyeztetett állatfajok egyedszámának vészes csökkenésére hívta fel a figyelmet. Az állatfajokról készült képeket a japán Nami Hoshino, Yoshiyuki Mikami és Kazuhiro Mochizuki annyi pixelből alkotta meg, ahány egyed az adott fajból a világon előfordult.
A népszerű Fortepan digitális fotóarchívum anyagából vonultat fel egy több mint háromszáz darabos válogatást a Magyar Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállítása. A 2019. április 17 és augusztus 25. között nyitva tartó kiállításon kiállított képek szorosan kapcsolódnak Magyarország XX. századi történelméhez. Az adott kor, melyben készültek, sokféle módon, számos rétegben jelenik meg ezeken a képeken, de a hangsúlyt a gyűjtemény gerincét adó privát fotókon keresztül az átlagember nézőpontja és életeseményei kapják.
A 2019. június 27-30. között megrendezett Zsolnay Fényfesztivál kiemelkedő programja volt a nemzetközi élvonalban is jegyzett háromdimenziós Zsolnay Light Art Fényfestőverseny. Ennek keretében a Tiszta fény hívószóra készült mozgó, 3D-s fényalkotások keltették életre a Székesegyház monumentális falait. A megmérettetésre idén is a világ legkülönbözőbb tájairól érkeztek pályamunkák – többek között Kínából, Franciaországból, Mexikóból és Spanyolországból –, melyek közül 10 alkotás szállhatott versenybe a fődíjért. Tám László felvételei a fényalkotásokból ad ízelítőt.
Tatsuya Tanaka 2011 óta készít miniatűr kompozíciókat, diorámákat hétköznapi tárgyak felhasználásával. Munkái egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, különösen amióta nyomtatott formában: naptárban és fotókönyvben is megjelennek alkotásai. Galéria rovatunkban az egyik naptárból adunk ízelítőt. Forrás: www.dioramasandcleverthings.com.