Az Észt Szabadtéri Múzeumban
Mai úticélunk a Finn-öböl déli partján húzódó Észtország fővárosa, a középkori városmaggal büszkélkedő Tallinn lesz. Mielőtt felkeresnénk e szép várost, tekintsük át a legfontosabb tudnivalókat Észtországgal kapcsolatban. Területe 45 ezer négyzetkilométer, lakosainak száma 1,5 millió. Északról a Finn-öböl határolja, keletről Oroszország, délről Lettország, nyugatról a Balti-tenger és a Rigai-öböl. A szárazföldi „törzsterületen” kívül két nagy sziget tartozik hozzá, a Hiiumaa és a Saaremaa. A szigetek természeti viszonyai jelentősen különböznek a szárazföldi területekétől, de a kulturális örökségük is eltérő, a skandináv hatás eredményeként.
A Kadriorg-palota
Középkori történelme a másik két balti országéhoz hasonló: a 14. században a Német Lovagrend vonta ellenőrzés alá. 1561-ben svéd, majd 1721-ben orosz fennhatóság alá került, 1921-1940-ig független volt, majd egy évig szovjet, utána három évig német megszállás alatt állt. 1945-1991-ig a Szovjetunió része volt, 1991 óta független, 2004 május 1-től az EU tagja. Az észt nyelv a finnugor nyelvcsalád része, így a magyarral is rokonságban áll.
A főtér részlete
Elsőként az 1964-ben megnyílt Észt Szabadtéri Múzeumot keressük fel. A tengerpart közelében, 80 hektár nagyságú erdős területen kialakított skanzenben igazi falusi milliőt hoztak létre, templommal, iskolával, malmokkal, tűzoltóállomással. A gyakorlatban ismerhetjük meg, hogy miként éltek az észtek a 19. században, az épületek némelyikében korhű viseletbe öltözött asszonyok végzik a házi munkát, készítik a szebbnél szebb kézműves alkotásokat. A faluban az év folyamán több alkalommal tartanak rendezvényeket, bemutatókat, melyek különleges hangulatot teremtenek.
Kis ház a főtéren
Nemcsak Észtország, hanem egész Észak-Európa egyik legjelentősebb barokk építészeti remeke az 1700-as évek első felében, Nagy Péter cár megbízásából az itáliai Niccoló Michetti tervei alapján épült Kadriorg-palota a körülötte elterülő kerttel. A kastély az észt művészeti múzeum részlegeként funkcionál, a termekben 16-20. századi nyugat-európai és orosz festőművészek alkotásait tekinthetjük meg.
Középkori hangulatban
A legek sorát tovább folytathatjuk, hiszen egész Európában nehéz lenne még egy olyan várost találni, amely úgy mint Tallinn, eredeti formájában őrizte volna meg teljes középkori városmagját. A város aranykora a 15. század elejétől a 16. század közepéig tartott, a Hanza Szövetség tagjaként meghatározó szerepet töltött be a Balti-térségben. A jól működő gazdaság biztos alapot nyújtott az építészeti és a művészeti kreativitásnak. Az óvárosi sétánk különleges alkalmat kínál arra, hogy mi is átéljük a középkor misztikus világát. A megszámlálhatatlan bástyával tűzdelt, hatalmas várfallal körülölelt óvárosban régi lakóházak, üzletek, templomok, tornyok között barangolhatunk. A sok néznivaló mellett kóstolnivaló is akad, több étteremben eredeti, 15-16 századi receptek alapján készülnek a jobbnál jobb ételek. Akinek kevesebb ideje van, a – mondani sem kell, középkori ruhát viselő – utcai árusoknál vehet magának csipegetnivalót, vászontetős szekérről. Nyár közepén a főtér középkori piaccá alakul, ahol a standokon hagyományos kézműves portékákat árulnak, újból életre kelnek a régi mesterségek, énekmondók és zenészek lépnek fel, a környező utcákon bohócokkal és mutatványosokkal találkozhatunk.
Tallinn nemcsak a középkor megszállottainak paradicsoma, a nagy távolság ellenére ide mindenkinek érdemes ellátogatnia, higgyék el, megéri a fáradságot!
(A szerző felvételei)
Hozzászólások