A Felső-Engadin völgyben
Az Alpok országát rendkívül találóan jellemzi Eugen E. Hüsler, az egyik svájci útikalauz szerzője: „Elég egy pillantást vetnünk Svájcra, s rögtön szembetűnik, hogy itt a legnagyobb műalkotásokat maga a természet alkotta. Ezen a vidéken messzemenően hiányoznak azok a hivalkodó emlékművek, pompázatos utcák, győzelmi emlékhelyek, melyekkel máshol császárok, királyok és hatalombitorlók akarták elérni az oly áhított halhatatlanságot. Itt ennek helyét a kulturális sokszínűség tölti be”. Vegyük hát föl képzeletbeli hátizsákunkat és induljunk el fölfedezni ezt a sok kincset rejtő, szép országot!
St. Moritz
Miután Vinadi/Martina mellett átléptük az osztrák-svájci határt, az Alsó- majd a Felső-Engadin völgyben haladunk. Az utat az Inn folyó szegélyezi, körülöttünk a Keleti-Alpok háromezer méternél magasabb csúcsai magasodnak. Elsőként a világhírű üdülőhelyet és sportközpontot, St. Moritzot keressük fel.
Egy szép épület a sok közül St. Moritzban
A település kétszer is otthont adott téli olimpiának, 1928-ban és 1948-ban. A város ősi magja, St. Moritz-Dorf ma már városias jellegű, elegáns üzletekkel, szállodákkal. A tó partján elterülő másik városrész, St. Moritz-Bad gyógyfürdőiről nevezetes. A város feletti hegycsúcsokra felvonók röpítik a turistákat, ahonnét nem csak az Engadin-völgyre, hanem a közeli, 4049 méter magas Berninára is ráláthatunk – ez a Keleti-Alpok legmagasabb csúcsa.
A Via Mala
St. Moritzból a Julier-hágón keresztül közelítjük meg a Via Mala-t, az „Ördög Útját”. A Via Mala a Hátsó-Rajna szurdokvölgye, az itt még vékonyka Rajna folyó 5-600 méter mély, helyenként csupán néhány méter széles völgyben tört utat magának a Räti-Alpok palakőzetein keresztül. A völgy mélyére a fény alig jut le. Amellett, hogy igen látványos, geológiai szempontból is érdekes, hiszen ez képezi a Nyugati- és a Keleti-Alpok közötti választóvonalat. A Nyugati-Alpok magasabbra emelkedik, az eljegesedés itt jobban átalakította a felszínt, csipkézett hegygerincek jöttek létre. Az íves alakban elrendeződő vonulatok között keskeny, mély völgyek találhatók – pl. a Rhône az egyik ilyen völgyben folyik. Ezzel szemben a Keleti-Alpok alacsonyabb, nyugat-keleti csapásirányú párhuzamos hegyvonulatok jellemzik, a jég felszínalakító munkája itt nem volt annyira erőteljes, mint a nyugati részen.
Chur
Graubünden székhelye Chur, Svájc legrégebbi városa. 5000 éve lakott hely, már a kőkorszakban is volt itt település – a város a Graubündenbe vezető út kapuja. Nevezetessége a XII-XIII. században épült katedrális és a püspöki udvar. A katedrális körül elterülő óváros igen hangulatos, különösen szép az 1465-ben épült városháza, a mellette található Kornplatz és a VIII. századból származó Martinskirche.
Graubündenről a természeti és építészeti látványosságok mellett érdemes tudnunk azt is, hogy e kantonban élnek a rätoromán nemzetiségűek. Az ország összlakosságának csupán egyetlen százalékát képviselik, ennek ellenére latin eredetű nyelvük Svájc egyik hivatalos államnyelve.
(a szerző felvételei)
Hozzászólások