Svájc
László Károly (1923-2013) emlékezete
Most csak „érintőlegesen” említem meg: a létrehozásának 325 éves évfordulóját 2012-ben ünneplő oktatási intézménynek története során nagyon sok neves tanára volt, akik szerepelnek számos nyilvántartásban, de nem is róluk akarok beszélni.
Christine Lagarde: Romlik az eurozóna növekedési esélye
A svájci Davosban 2019 január 22-től január 26-ig tartott az idei világgazdasági fórum. Otthoni gondjai miatt Donald Trump, Theresa May és Emmanuel Macron nem volt ott a rendezvényen.
Emlékezés Höfler Pálra
Hogy ki is volt Höfler Pál? Ha megkérdezünk egy pécsi „hetvenes öregfiút”, hogy mit tud róla, ezt a választ kapjuk: „Hogyne tudnánk! Hisz az ő zenéjére táncoltuk át az estéket az 1950-60-as években Pécs valamely kedvelt szórakozóhelyén.” Engem családi szálak is kapcsoltak Palihoz. Édesapám nővérének (Höfler Nep. Jánosné született Trebbin Vilma) volt a fia, tehát ő volt az én unokabátyám.
Svájc – 10. A mediterrán Ticino
Svájc déli részén terül el a nagy tavairól és enyhe éghajlatáról nevezetes Ticino kanton. Nevének csengése elárulja, olaszok lakta területen járunk. Nem csak a földrajzi nevek, hanem a táj képe is mediterrán hangulatot áraszt. A szép tóparti városokban magas pálmafák alatt, színpompás virágok és nagyra nőtt kaktuszok között sétálhatunk. A kristálytiszta vizű tavak rengeteg turistát vonzanak, a nyári melegben jól esik a fürdés bennük.
Svájc – 9. Ahonnét a Rhône útnak indul
Ahogy haladunk előre a Rhône fokozatosan keskenyedő, magas hegyek szegélyezte völgyében és közelítjük a folyó „bölcsőjét”, egyre magasabbra emelkedik alattunk az út. E térség az Alpok útjainak csomópontja, három fontos átkelő helyezkedik el itt, a Furka-, a Grimsel- és a Gotthard-hágók. Régebben ezek jelentették a kapcsolatot az északi kantonok, valamint Ticino között, az időjárás miatt persze csak a nyári időszakban. Ma jóval egyszerűbb a helyzet, mert a hágók alatt megépült hatalmas alagutak vezetik át a forgalmat, időt és energiát megtakarítva. A turisták számára azonban nem az egyik helyről a másikra való gyors eljutás a fő szempont, hanem a látvány.
Svájc – 8. Az Aletsch-gleccsernél
Az ország közepén húzódó Alpok vonulataitól északra és délre fekvő területek között a közlekedés csak a szűk és kanyargós keresztirányú völgyeken és a hegyláncok alacsonyabb részein, a hágókon keresztül valósulhat meg. Az egyik legjelentősebb itteni átjáró a Simplon-hágó, amely Olaszország felé biztosítja az összeköttetést. A fontos átjárók kapuinál igen korán települések jöttek létre, fő bevételi forrásuk évszázadokon keresztül a vámszedés volt. Különösen igaz ez a Simplon-hágó északi végénél fekvő Brig városára. Híressége a XVII. században itt élt Kaspar Stockalper, aki annakidején a hágó teljes kereskedelmét a kezében tartotta. Palotája az egyik legszebb svájci barokk alkotás.
Svájc – 7. Csend és tündöklő fehérség
A Rajna-völgyét elhagyva, déli irányban folytatjuk utunkat, a Matter-völgyben. Az úti cél Zermatt, az egyik legismertebb alpesi település. Az üdülőfalu egy üdén zöld völgykatlanban húzódik meg, a völgy meredek oldala egyelőre spanyolfalként rejti előlünk a hegyóriásokat. Egyedül a Matterhorn ebből az irányból oroszlánra emlékeztető piramisa magasodik elénk. Zermatt az „igazi” alpesi túrák kiindulópontja, tele szállodákkal, vendégfogadókkal – minden eredeti alpesi stílusban, még a modern gyorsétterem-lánc tagja is. Itt a természet áll a középpontban és ez abban is megmutatkozik, hogy a faluba autóval nem szabad behajtani, az utcákon csak elektromos meghajtású járművekkel, vagy lovaskocsival lehet közlekedni.
Svájc – 6. A reformáció városa, egy romantikus vízivár és egy kis geológia
Az ország délnyugati csücskében fekvő Genf igazi világváros a szó minden értelmében, kultúrák találkozóhelyének nevezhetjük: lakói különböző nemzetiségűek, a külföldiek aránya meghaladja a 30 százalékot. A város hangulata eltér a német nyelvterület városaiétól, ez az itteniek „lazább” mentalitásának is köszönhető. Számos nemzetközi szervezet, többek között az ENSZ európai szervezete, vagy a Nemzetközi Vöröskereszt központja itt található. Genf nevéhez a történelem figyelemreméltó mozzanatai kötődnek, Kálvin János a XVI. században a reformáció egyik európai központjává tette a várost; magyar vonatkozása, hogy itt lelte halálát tragikus körülmények között Erzsébet királyné.
Svájc – 5. Sajtok, medvék és kalandozó magyarok
A Berni-Alpokban tett kirándulás után északnyugat felé folytatjuk utunkat. A táj egészen más, mint az ország középső részén, a magas hófödte hegyek helyett lankás dombhátak borítják a felszínt. A domboldalakon sokfelé láthatók az errefelé hagyományos, nagyméretű parasztudvarok, két-háromemeletes házakkal, gazdasági épületekkel. Itt a világhírű „ementáli” sajt hazája, az Emme folyó völgyében. Affoltern községben, ahol a táj, a kultúra és a hagyományok teljes harmóniában egyaránt jelen vannak, egy helyen találhatjuk meg a tradicionális sajtkészítés módszereit, és napjaink korszerű technikáját.
Svájc – 4. A Berni-Alpokban
Svájc középső részén emelkednek a Berni-Alpok vonulatai. A táj rendkívül változatos, a hatalmas hegyeket szűk, mély völgyek szabdalják, láthatunk négyezer méter fölé magasodó havas hegycsúcsokat, hatalmas vízeséseket. Elsőként az Aare folyó szűk szurdokába látogatunk el. A közel másfél kilométer hosszúságú, 4-5 méter széles és 100 méter mély szurdok alján a teljesen függőleges sziklafalak között rohan az Aare vize. A kirándulók a sziklafalra erősített pallókon haladhatnak végig. A térség irodalmi vonatkozása, hogy a közeli Reichenbach-vízesésnél lelte halálát Sherlock Holmes, a Moriaty professzorral vívott élet-halál harcban.
Svájc – 3. Luzern és az Örök Szövetség
Az ország szívében, a Vierwaldstätti-tó partjai mentén elterülő vidéket Svájc bölcsőjének is nevezhetjük. 1291-ben, miután a Habsburgok terjeszkedése ellen Uri, Schwyz és Unterwalden kantonok örök szövetségre léptek (Ewige Bund), létrejött az Eidgenossenschaft, a Svájci Államszövetség. Luzern 1332-ben, első városként csatlakozott e szövetséghez. Tell Vilmos történetének a helyszínén járunk, a legenda szerint a Luzerntől 38 kilométerre fekvő Altdorf főterén saját fia fejéről lőtte le íjjal az almát.
Svájc – 2. Zürichi templomok és a Rajna-part gyöngyszemei
Ma elsőként Svájc legnagyobb városába, Zürichbe látogatunk el. A városnézést a vasútállomásnál kezdjük, innen indul az óváros irányába a híres Bahnhofstrasse, a világ egyik legelegánsabb utcája. Érdemes egy kicsit céltalanul sétálgatni a szűk utcákban: igen szép, régi épületeket láthatunk, míves cégérekkel, kis üzletekkel, vendéglőkkel. Zürich folyójához, a Limmathoz közel helyezkedik el a város három nagy temploma, mindegyikük nevezetes valamilyen szempontból. Elsőként a Szt. Péter templomot pillantjuk meg, a hegyes csúcsban végződő, vaskos tornyán látható óra számlapjai Európában a legnagyobbak.
Svájc – 1. Graubünden
Az Alpok országát rendkívül találóan jellemzi Eugen E. Hüsler, az egyik svájci útikalauz szerzője: „Elég egy pillantást vetnünk Svájcra, s rögtön szembetűnik, hogy itt a legnagyobb műalkotásokat maga a természet alkotta. Ezen a vidéken messzemenően hiányoznak azok a hivalkodó emlékművek, pompázatos utcák, győzelmi emlékhelyek, melyekkel máshol császárok, királyok és hatalombitorlók akarták elérni az oly áhított halhatatlanságot. Itt ennek helyét a kulturális sokszínűség tölti be”. Vegyük hát föl képzeletbeli hátizsákunkat és induljunk el fölfedezni ezt a sok kincset rejtő, szép országot!
Partnereink
