Rózsaszín gránitpart
Franciaország északnyugati csücske, ahol a La Manche találkozik a végtelen Atlanti-óceánnal: a bretonok földje. Töredezett sziklákkal csipkézett partvidéke évezredek óta állandó harcban áll a hullámveréssel, hullámos felszínét viharok koptatják. Lakói a bretonok, ősi kelta népcsoport, önálló nyelvvel, titokzatos legendákkal, sajátos szokásokkal.
Guimiliau
Mont Saint Micheltől nyugatra helyezkedik el a Smaragd-part, ahol szinte egymást érik a partvidék lélegzetelállító képződményei. Saint Lunaire-nél a hullámzás keskeny öblöket és barlangokat vájt a partfalba. A Fréhel-fok magas sziklafalának tetején világítótorony magasodik, körülöttünk a levegőben sirályok, kormoránok és lummák próbálnak megküzdeni az erős széllel. A következő látványosság a Rózsaszín gránitpart. Óriási, fantasztikus alakú, és valóban rózsaszínű kövek, mint természet alkotta óriási szobrok állnak teljes összevisszaságban. Néha nem érteni, mi tarthatja őket egyensúlyban, azt gondolnánk, éppen a következő pillanatban fog felborulni vagy ledőlni valamelyik.
A PenHir-fok
A breton falvak hangulata semmivel sem hasonlítható össze. Ha az utcákon nem lennének autók, azt hihetnénk, a középkorban vagyunk. A házak terméskőből épültek, minden ablakban virág pompázik. Több kis település temploma előtt míves kálváriát láthatunk. Közülük a legkáprázatosabb, kétszáznál is több szoborral, Guimiliau-ban található, ahol Jézus életét születésétől a feltámadásig követhetjük végig. Egy másik település, Commana falumúzeumáról nevezetes. Minden az eredeti állapotában látható: a házak berendezése, a gazdasági épületek, a ma is működő vízimalom.
Innen már nincs messze a kontinens széle, ahol három földnyelv nyúlik az óceánba. A három közül a középsőre látogatunk el, a Crozon-félszigetre. A PenHir-foknál, ahol véget ér a szárazföld, egy kőkereszt áll a szikla tetején, emlékeztetve a második világháború áldozataira. A partraszállás megakadályozása érdekében a németek irdatlan méretű bunkereket építettek itt is, de mint tudjuk, a szövetségesek nem Bretagne-t, hanem Normandiát választották a partraszállás helyszínéül.
Megalitok Carnac környékén
A PenHir-foktól az óceán mentén délkelet felé haladunk tovább, az úti célunk Carnac. A környéken öt-hétezer éve felállított megalitok őrzik titkaikat. Szabályosan elrendezett kőóriások sokaságát láthatjuk. Senki nem fejtette meg, hogyan és miért állították fel az óriási kőtömböket. A tudósok csillagászati és kultikus magyarázatokkal szolgálnak, de a helyi mondák talán mégis jobban illenek a titokzatos világ hangulatához: a kerlescan-i kőtömbök egy kővé vált hadsereget ábrázolnak, a katonák évente egyszer, az éjszaka közepén megelevenednek és körbemasíroznak. Aki nem hiszi, járjon utána!
(A szerző felvételei)
Hozzászólások