Lagymatag semmibe hullik a világ
a belső űr Istenért kiált
vacog, didereg a lélek.
Jaj, félek!
Sarokba húzódom
ajtóm bezárom
de jaj ott is hallom
kívül-belül
hogy sír és jajong a lét.
Nyújtott sikolyok húznak el mellettem
és még mindig MINDEN
daccal a szeretetért sikong.
De jaj, félek!
Kihalt a szeretet és meghalt az Ember!
Hozzászólások