Nyolcvanéves az Oscar-díj – ez alkalomból könyvet írt az MTI korábbi washingtoni tudósítója, Bokor Pál. A könyv sajtóbemutatója a budapesti Uránia moziban volt, ahol Albert Györgyi író-újságíró beszélgetett a szerzővel. Ezután a szerző készséggel válaszolt lapunk kérdéseire.
Most adtad ki „A siker neve Oscar”című könyved. Kíváncsi lennék Magyarországon is lehetne hasonló díjat létrehozni?
Elméletben elképzelhetőnek tartom azt, hogy legyen. A hasonlatosság igen korlátozott a két filmipar között. Van az olasz Donatella Díj és az európai Felix-díj, amely hasonlítható az Oscarhoz. Nehezen tudnám elképzelni Magyarországon. Nem a filmjeink minősége, mert a mi filmjeink sem rosszabbak a Deákné vásznánál, hanem a filmek csekély száma miatt. Összefoglalva: Magyarországon nem érettek a filmgyártás anyagi feltételei ilyen díjra. A közeli évekre nem jósolok ilyet, de elvben elképzelhetőnek tartom.
A pécsi filmszemlén úgy hozták meg a döntést, hogy a filmszemle vége előtt hazautazott a zsűri egyik tagja. Az Oscarnál a szavazóknak nem kell együtt nézni a filmeket?
A fontos, hogy a szavazók lássák a filmeket.
Elképzelhető, hogy a közeljövőben valamelyik magyar film jelölést kapjon és valamikor Oscar-díjat kapjon?
Az életben soha semmi nem elképzelhetetlen, de a dolognak van egy diplomáciai oldala is. Az idei filmszemle, a tavaly készült filmek bemutatói alapján azt mondom, hogy látok a magyar filmek általános színvonalában fejlődést. Ez történt az 1970-es években. Rófusz Ferenc A légy című rajzfilmje a legjobb animációs kategóriában nyert 1980-ban, ezután négy kitűnő magyar film kapott jelölést, majd Szabó István a Mephisto című filmjéért 1981-ben átvette a legjobb nem angol nyelvű film Oscarját, azóta több mint negyedszázad telt el. Ez alatt az idő alatt a magyar jelenlét az Oscar-gálákon sokkal szórványosabbá vált. Azt azért nem lehet mondani, hogy nem történt semmi. Elek Zoltán „A maszk” című filmben való közreműködéséért 1986-ban a „legjobb sminkes” díját, majd 1991-ben Böszörményi Zsuzsa „Egyszer volt, hol nem volt” című vizsgafilmjével diák Oscart nyert. Szalay Attila pedig a légi felvételek technikájának fejlesztését szolgáló találmányáért kapott technikai Oscar-díjat 1996-ban. Egy nemzeti filmgyártásnak egészében fel kell javulnia, hogy esélyes legyen Oscar-jelölésre.
Az Albert Györgyivel folytatott beszélgetésed során elhangzott, hogy ez a könyv egy tetralógiának az első kötete. Milyen köteteket tervezel még?
Azt gondolom, hogy a hollywoodi témához még néhány nagyon fontos dolog hozzátartozik. Ez egy tetralógia első kötete: A siker neve Oscar. A második könyv címe: A siker helye Hollywood: ez mutatja be, miben különbözik Európától a filmgyártás mechanizmusa, teli siker és kudarc történetekkel. Itt bemutatok néhány élettörténetet. A harmadik kötet címe A siker titka a sztár, a negyedik A siker kovácsa a rendező. Egyszer szeretném a négyet együtt megjelentetni.
Hozzászólások