Az újjászületett Balokány fürdő
A közelmúlt kiemelkedő sporteseménye volt a Debreceni Úszó Európa Bajnokság. Csodálatos uszoda, nagyszerű magyar sikerek. Csak tisztelettel adózhatunk ennek nagy múltú hajdúsági városnak a remek úszóstadion létrehozásáért, és fáj a szívünk, hogy Pécsett miért nincs ilyen? Pedig közel nyolcvan évvel ezelőtt mi jártunk elöl jó példával…
Az ünnepélyes átadás
Most az egykori pécsi sajtó segítségével lapozzuk fel a pécsi úszósport aranykönyvét:
Dunántúl. 1933. július 13.
„Eddig csak a pécsiek tudták, de mióta a filléres gyorsok rendszeresen keresik fel a mecsekaljai metropolist, azóta már köztudottá vált az egész csonka országban, hogy történelmi emlékekben, látnivalókban az öttornyú ősi város a leggazdagabb. Az idegenforgalmi hivatal lajstromot vezet Pécs látnivalóiról s ebbe a lajstromba most egy új név kerül: a pécsi úszóstadion.
Bátran állíthatjuk, hogy hasonló alkotás, mint a „három medencés” pécsi fürdő, jelenleg sehol sincs az országban.
A Balokányi dzsungel kultúrmezben: Három hónappal ezelőtt még a Balokányi tó poshadt vize animálta koncertre a hangos békaregimentet, mely versenyt kuruttyolt a léghajóhinta verklijével. Az egész milliőn a kétes kültelkiség hangulata ömlött el. Ma? Pécs város egyik látványossága. A tavat lecsapolták, és újra ágyazták. Kristályvizébe pedig hat darab hat kilós harcsát telepítettek. Ezek a vízirendőrök és a békainvázió meggátlói. A terméskövekkel kirakott partszegély, virágágyak, zöld pázsit szemet-lelket gyönyörködtet és büszkeséggel tölti el mindazokat, aki a város rohamos fejlődésében örömöt lelnek. Ez a munka a város érdeme és diadala. A torony alatt határozták el, hogy 150 ínségmunkással hívják életre az új alkotást, mely dísze lett Pécsnek.
Úszóstadion felírást kérünk a Zsolnay kapu homlokzatára: Az egész területet terméskő alapon nyugvó kő- vasoszlopok határolják. A közöket sodrony tölti ki. Kár, hogy színe fekete s nem élénkebb, pl. zöld. A főbejárattól rövid makadámút vezet a páros jegenye fasornál kezdődő úszóstadionig, melynek gyönyörű eozinból készült Zsolnay-kapuja (a gyár ajándéka) elbűvöli a szemlélőt. A kapu homlokzatára felírás kerül. Szó van: „Népfürdő”–ről, „Strandfürdő”-ről. Szerencsére fix megállapodás még nincs, ezért e helyen kérjük a város vezetőségét, hogy az ÚSZÓSTADION szót vegye pártfogásba, mert ez tükrözi vissza legjobban az alkotás jellegét.
1500 néző és 1000 fürdőző számára készült a Stadion. A Zsolnay kapu a tribün hátfalában van. Innen vezet az út a stadionba. A méreteire jellemző, hogy úszóverseny esetén 700 férőhely és 300 állóhelyet tudnak a fedetlen tribünön biztosítani. Más esetben a tribün napozó célt szolgál. A tribün az orvosi szobán és a hivatalos helyiségeken kívül 100 kabint és 700 vetkőző szekrényt foglal magában.
Az uszoda
Két lépcső vezet a tribünre, melynek erkélyes díszpáholya is van, két-két másik lépcső, pedig az emeleti öltözőkbe. Érdekes, hogy minden feljárat végében egy-egy kismedencét helyeztek el lábfürdő céljaira, nehogy homok kerülhessen az öltözőbe.
A bejáratnál Márovits István építési vállalkozó fogadta a Dunántúl munkatársát és kalauzolta végig a Stadionban. Először saját munkájáról, a medencéről adott felvilágosítást.
38 munkanap után ma fürödtek először benne, természetesen csak „próbafürdési” alapon. Vize kristálytiszta – egyelőre Tortyogó víz, amíg a forrást be nem kapcsolják. A főmedencének 20×50 méteres méretei impozánsak. A vasbeton medence fenekén, a kristályvízen át nyolc csempézett csík fut végig, úgyhogy az emelt starthelyről induló úszók még a víz alatt is irányt képesek tartani, a víz mélysége 120 centimétertől 260 centiméterig lejt. A nyolc lépcsőt ékelten helyezték el, úgyhogy kívül vannak a 20×50-es méreten s az úszókat nem akadályozzák. Megkapó a víz tisztaságára fordított elővigyázat, melyet az építésnél is figyelembe vettek. A lépcsők előtt négy 20 méter hosszú és 60 cm széles taposót alkalmaztak. Medencéjük ugyancsak vasbetonból készült. Aki a medencébe akar menni kénytelen a zuhanyos taposókon végighaladni s így homok vagy piszok nem kerülhet a fürdővízbe. A starthelyeket 8 email számjegytábla jelzi, míg a víz mélységére ugyancsak jelzőtáblák figyelmeztetik a fürdőzőket. Látványosság számba megy a vasbetonból készült masszív ugrótorony, mely ugyancsak Márovits István munkája.
Gyermekfürdő, torna- és játszótér. A főmedence keleti oldalán gyerekfürdőt létesítettek. Ez egy 20 méter széles, 15 méter hosszú 50 cm-ig lejtő medence, ahol a gyermekek akár felügyelet nélkül is lubickolhatnak. A gyermekfürdő keleti oldalán helyezték el a játék és tornateret.”
Dunántúl. 1933. július 29.
Nagyszabású ünnepség keretén belül, adták át rendeletetésének, azon idők legmodernebb sportlétesítményét, a pécsi úszóstadiont:
„Kalaneda Lóránt műszaki főtanácsos elmondotta, hogy a modern higénia minden követelményének figyelembevételével felépített közel száztízezer pengőbe került, de ma Magyarország legmodernebb ilyen intézménye. A stadion hatalmas tribünje negyven, a betonmedence harmincnyolc nap alatt épült fel a száz kabinnal és hétszáz öltözőszekrénnyel együtt.
A tetszéssel fogadott beszéd után Makay István h. polgármester emlékezett meg Kalenda Lóránt műszaki főtanácsos érdemeiről, fáradhatatlan agilitásáról, amellyel – munkatársai segítségével – életre hívta ezt a nagyszerű intézményt, Dulánszky Jenő mérnökről, aki az egész stadiont tervezte, Márovits István vállalkozóról , aki a kivitelezést végezte s a sajtóról, amely hónapokon keresztül önzetlenül, de annál nagyobb lelkesedéssel támogatta a stadion felépítésének gondolatát.
Indítványozta, hogy az építési szakbizottság úgy Kalenda Lóránt műszaki főtanácsos, mint Dulánszky Jenő építészmérnök érdemeit jegyzőkönyvben örökítette meg.
Lelkes taps fogadta a h. polgármester beszédét, aki ezután kijelentette, hogy a város közönsége átveszi az úszóstadiont.
A megjelentek ezután megszemlélték az úszóstadiont s ez alatt ifjú Horthy Miklós, (a Magyar Úszószövetség elnöke) ugrott elsőnek az uszoda kristálytiszta, hűs vizébe.
Az átadás ünnepi aktusának kellemes hangulatú sörözés volt a folytatása. A süllyedő hőmérséklet mellett emelkedő tendenciát mutató hangulatnak csak a késő alkonyi órák vetettek véget.”
Végére már csak egy kérdés maradt. Lesz-e még valaha uszoda a Balokányban?
Hozzászólások