Kovács Lajosné Katalin könyvtáros és Kisslaki László a kéthelyi községi könyvtár előtt
Bányai Tamás íróval (barátunkkal és szerzőtársunkkal) találkoztak augusztus első napjának estéjén az irodalom iránt érdeklődő kéthelyiek. A Balaton-közeli somogyi település könyvtárában sokan vártak arra, hogy megismerkedjenek Bányai Tamással és alkotásaival.
Bányai Tamás írásait számos hazai és határontúli irodalmi (Hitel, Magyar Napló, Várad stb.) lapban és irodalmi portálon publikálja, valamint több kötete jelent meg.
Kovács Lajosné Katalin könyvtáros köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót Balla Máriának, aki ismertette Bányai Tamás írói tevékenységét, továbbá megkérte egy-egy részlet elmondására a Bányai-alkotásokból felkészült helybelieket, hogy a hallgatóság is irodalmi élményben részesüljön.
Balla Mária: Bányai Tamás írói világa
Balla Mária és Bányai Tamás
Bányai Tamás huszonhat éves koráig a főváros 13. kerületében, Újlipótvárosban élt. Íróként szívesen választ témát és helyszínt, innen Újlipótvárosból, ahova gyakran visszatér Észak-Karolinából. Úri negyed: történetek Újlipóciából című kötete e városrész egykori,1950-1960-as évekbeli életéből merített valós és az írói fantázia által teremtett események művészi ábrázolása. Az Újlipócia név, a városrész beceneve, melyet az ott lakók alkottak és használnak. Valamennyi írás cselekménye fiatal fiúk, srácok sorsa körül bonyolódik, mégsem gyermekkönyvként olvassuk a kötetet. A gyermekszereplők bandázásainak, csínytevéseinek, sőt vagánykodásának és barátkozásának színhelye, a Duna-part, a Pozsonyi út, a Dráva utca, a Szent István tér és környéke, egyúttal Bányai Tamás gyermek- és ifjúkorának színtere is. Az önéletrajzi elemekkel is átszőtt írások főként a Rákosi-korszakban játszódnak, amely olyan időszaka történelmünknek, amikor a politikai hatalom félelemben tartotta a családokat. Közvetlenül vagy közvetve, de a gyerekek életébe is beleavatkozott, vagy a beavatkozásra lehetőséget adott. Erről szól a címadó novella, az Úri negyed, amely megrázó rajza egy apátlan, félig német származású fiú életének, és hű ábrázolása az ötvenes évek légkörének. A történetben, a fiúval és anyjával egy lakásban élő, korlátolt és számító társbérlők, a sokat tapasztalt és melegszívű asszony, Plangár mama határozott tiltakozása ellenére, a fiú édesanyjának betegségét kihasználva döntenek, dönthetnek a fiú állami gondozásba adásáról azért, hogy megszerezzék maguknak az újlipótvárosi Palatinus házak egyikében lévő, egykori polgári lakást.
Az iskolai történelemkönyvek 1956-os forradalomra vonatkozó száraz tananyaga helyére kívánkozik a forradalmat a gyermekek érintettségén keresztül bemutató Októberi történet című szívszorító írás. Szintén 1956-os témájú, de egy másik kötetben olvasható, a Tehetetlenül című hosszabb novella, amely már nagyon is felnőtt történet, egy katonatiszt forradalom alatti magatartásának, erkölcsi dilemmájának és erkölcsi nagyságának a drámai rajza.
Lengyel Péter (jobbról) és Lőrincz László (balról) részletet olvas fel A gázlámpás áldozatából
Az Úri negyed című kötetben is és e-bookként is megjelent A gázlámpás áldozata kisregénye, amelynek az eseményei 1953-ban, Sztálin halálakor játszódnak. A kisregény egy gyermek életén keresztül adja pontos rajzát a hatalom működésének. Az ironikus felhanggal megírt történet lényege, hogy a politika véletlenszerűen kiválaszt egy gyereket, akit majd a maga céljaira használ, hasonlóan, mint ahogy Bacsó Péter emlékezetes és sokak által ismert filmjében, a Tanúban Pelikán Józsefet, a gátőrt használta.
Kovacsics László a Mire minden jóra fordul című regényből ad elő részletet
Az ismertséget Bányai Tamás számára a Mire minden jóra fordul című regénye hozta meg 2008-ban. A pályadíjnyertes regény közvetlenül a rendszerváltozás előtti és utáni időszak történéseiből merít témát. Jelentőségét művészi értéke mellett növeli, hogy hasonló tematikájú mű kevés van irodalmunkban. A regény bírálata kiemelte a mű kitűnő szerkesztésmódját, a cselekménybonyolítás váltakozó idősíkjait és a jól sikerült elbeszélésmódot is.
A műnek a főhős, Sárdi Mátyás sorsán túlmutató, általánosabb érvényű mondanivalója is van, egyúttal mai, bizonytalan világunk szimbóluma is a történet.
Bányai Tamás írásainak szereplői szinte mindig közülünk való kisemberek, férfiak és nők, jók és kevésbé jók, törekvők és ügyeskedők, boldogulásra és boldogságra vágyók, éljenek itthon vagy Amerikában. Témái között kitüntetett helye van az elmúlt évtizedekben a Magyarországról kivándorolt vagy áttelepült férfiak és nők életének, sorsának. A menekülttábori lét, a megkapaszkodásért, az egzisztenciáért, az új emberi kapcsolatokért folytatott küzdelem valósághű ábrázolásában, a figurák megrajzolásában az írói fantázia mellett saját élettapasztalatai is segítik. Egykor ő maga is emigrált, s hosszú évtizedek óta az Amerikai Egyesült Államokban él. A menekülttábor eseményeinek, élményeinek irodalmi ábrázolása az Utolsó esély, a Lány a placcon, az Örök harag és még több novella is. A már megjelent
Udvari Mária olvasta fel az Ereje teljében hatvanas magyar című novellát
Fortuna tenyerén, és a még megjelenés előtt álló, A vesztes jutalma című kötet címadó írásának, és e két kötet több novellájának szereplői is amerikai magyarok, de alakjai között feltűnnek más, elsősorban mexikói illegális bevándorlók is. Kérdések, ha fájnak, a Magyar diszkó, a Kontárok, a Csapda, az Ereje teljében hatvanas magyar című novellákat említhetem példaként. E novellák izgalmas és filmszerű eseményei olyan érzést, feszültséget keltenek bennünk olvasókban, mintha mi magunk is részesei lennénk az eseményeknek.
A Fortuna tenyerén kritikusa a következőket írta a kötetről: „Bányai Tamás nyitott szemmel jár, a legapróbb rezdülésekre, különösen az élet meghökkentő helyzeteire is fogékonyan, emberszerető lélekkel, … meglátva és láttatva a jelenség mögötti lényeget. … kisprózai művei kitűnő írói stílusról, céltudatos alkotói megszerkesztettségről vallanak.”
Bányai Tamás nemcsak kisprózát írt a ki- és bevándorlókról, áttelepülőkről. A Kisregény törtetőknek című e-könyvként megjelent műve, például három emigráns magyar férfi napi megélhetésért folytatott küzdelmeinek és ebben felőrlődő barátságának eleven, izgalmas és életszerű elbeszélése.
Samuné Bogyó Hajnalka előadásában a Képzelt riport egy artistával hangzott el
Bányai Tamás állandó munkatársa a HetedHÉTHATÁR c. Pécsett megjelenő közérdekű magazinnak. Rendszeresen küldi a lapnak az élet furcsaságaira, szokatlan jelenségeire reflektáló glosszáit, esetenként irodalmi riportot, tudósítást is publikál. A HetedHÉTHATÁR-ban tette közzé a Képzelt riport egy artistával című írását is. Nem nehéz kitalálni, hogy ki a riportalany, mert nyílt titok, hogy Bányai Tamást szoros barátság fűzi írótársához, Kisslaki Lászlóhoz. E könnyed riport megszületése barátságuknak és egy szerencsétlen balesetnek köszönhető. A Kisslaki László figuráját karikírozó, csipkelődő írás párbeszédei árulkodnak a két barát találkozásainak hangulatáról és barátságuk hőfokáról is. Bányai Tamás írói eszköztárában a
Bányai Tamás Samuné Bogyó Hajnalkával és Lengyel Péterrel
humor is jelen van, az iróniától egészen a groteszkig. Erre példa ez a Képzelt riport… és Örkény István által teremtett műfajban, az egypercesekben született, eddig kötetben még nem publikált rövidprózai írásai is, a Té és a repülőgép, Emléktábla, Egy bérlő rövid levele, Támogatás, Kérvény, stb.
Végül, a Képzelt riport szavait kölcsönvéve, mi is kívánjuk, hogy csak írjatok változatlan lendülettel! S ehhez kívánok a magam és jelenlévők nevében jó egészséget és töretlen alkotókedvet!
(Balla Mária könyvtárosként dolgozott az egykori tanítóképző főiskola könyvtárában, Kaposvárott, majd pedig főiskolai adjunktusként az akkor már Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskola Karának könyvtár tanszékén. Nyugdíjasként Kéthelyen önkéntesként részt vesz a település kulturális életében, saját magát, illetve a Kéthelyért Egyesület civil szervezetet képviselve.)
_________________
Amerika – Németország – Hetedhéthatár
A találkozón a Hetedhéthatárt képviselve részt vett L. Csépányi Katalin is, aki a bemutatott Bányai-írások után elmondott egy mesébe illő történetet:
Gyülekezik a hallgatóság a kéthelyi könyvtárban - az első sorban Bányai Tamás felesége, Mariann látható, a második sor jobb szélén Kisslaki László
Bányai Tamás az interneten, a www.kalaka.com címen elérhető Kaláka szépirodalmi folyóiraton keresztül bukkant a Hetedhéthatárra. Küldött bemutatkozó levelet, írást még Floridából (akkor éppen ott élt feleségével, most Winston Salemben, valamint Budapesten) – és azonnal a Hetedhéthatár szerzőtársai közé került. Ennek több mint hét éve. Múltak a hónapok, sorra jelentek meg Bányai Tamás alkotásai a lapban, amikor is Németországból érkezett egy bemutatkozó levél és több írás Kisslaki Lászlótól. Rendre olvashatók voltak Bányai Tamás és Kisslaki László hol sziporkázó, hol elgondolkodtató produktumai a magazinban, aztán egyszer csak rákérdezett Kisslaki László arra, hogy a Bányai Tamás édesapja volt-e az a híres magyar dobos, Bányai Lajos? A válasz igen volt. Pár üzenetváltás után hamar kiderült, hogy ők bizony több mint harminc évvel korábban találkoztak már, Németországban, egy közös barátjuk, egy festőművész révén. A pécsi szerkesztésű Hetedhéthatár így hidalta át a több ezer kilométert és az eltelt időt – újra összehozta azokat, akik valamikor barátságot éreztek egymás iránt. Azóta Magyarországon találkoznak rendszeresen, most éppen Kéthelyen, ahol Kisslaki László a gyermekéveit töltötte, és a jövőben is gyakran megfordul majd itt párjával, Évával.
E történet alapján már világossá válik, hogy hogyan is került Amerikából-Budapestről Kéthelyre Bányai Tamás és felesége, Mariann, valamint a Hetedhéthatár.
Hozzászólások