Bulgária – 6. A Fekete-tenger partján: Dikilitas, Várna, Neszebár • Hetedhéthatár

Nagyvilág

Bulgária – 6. A Fekete-tenger partján: Dikilitas, Várna, Neszebár

Bulgária-sorozatunk hatodik részében eljutunk a Fekete-tenger partvidékére, Várnától Neszebárig felfedezhetjük a terület fő nevezetességeit, a tengerpartot.

Dikilitas, Kőerdő

Várna közvetlen közelében található egy különleges földrajzi képződmény, melynek eredetét sokáig homály fedte. Ez a 250 hektár kiterjedésű területet elfoglaló Kőerdő, az öt évszázadon át tartó török fennhatóság idején Dikilitas névre hallgató titokzatos táj, több száz homokkő oszloppal. Talán az angliai, bretagne-i megalitmezőkre emlékeztet, azonban lényeges különbség, hogy a bulgáriai Kőerdő nem ember által létrehozott mű, hanem a természet alkotása. Ahogy annyi bolgár látnivaló esetében, úgy így itt is több magyar kutató fordult meg, régészek, geológusok, a terület titkának megfejtésén munkálkodni. Közülük Zalányi Béla és Pásztor Ferenc nevét kell feltétlen megemlítenünk. E különös hely már az ókori népek fantáziáját is megmozgatta, szent helyként tisztelték a trákok, a rómaiak és a bolgárok is. Még a 19. században is voltak olyan vélekedések, hogy a Kőerdő egy antik templom maradványa. A geológusok azonban bebizonyították, hogy ez egy természetes képződmény, a belül üreges kőoszlopok a laza, tengerparti homokos területet több millió éve borító mészkőből kioldódott mészből keletkeztek, a cseppkövekhez hasonlóan. A fedő mészkőfelszín lepusztulása után a laza homokot viszonylag gyorsan elhordta a szél, és az ellenállóbb mésszel összecementált oszlopok megmaradtak. A kőoszlopok között kb. 700 méter hosszú ösvény kanyarog, ezt végigjárva megcsodálhatjuk a titokzatos, a helyiek szerint ma is „varázserővel bíró” képződményeket.

Várna, Ulászló mauzóleum

Utunk következő állomása a 350 ezer lakosú Várna, Európa egyik legrégebbi települése. Gyökerei a milétoszi időkig nyúlnak vissza, ekkor kereskedelmi lerakat volt a szerepe; ókori neve Odessus volt. A középkorban többször cserélt gazdát, a törökök 1389-ben foglalták el. Határában zajlott 1444-ben a törökök visszaszorítása érdekében vívott várnai csata, Hunyadi János és I. Ulászló vezetésével. A törökök győzelmével végződött összecsapás helye ma emlékpark, Ulászló mauzóleumával, a dombbal, melynek tetejéről Murád szultán irányította hadait, és a múzeummal.

Várna

Várna 1878-ban szabadult fel a török uralom alól, majd megindult a 19-20. század fordulóján a tengerparti idegenforgalom fejlődése, Várna hangulatos üdülővárossá fejlődött. Sok, ebből a korból származó épületet látni a belvárosban, ezek állapota meglehetősen vegyes, legtöbbjük felújításra vár. Kis fantáziával azonban könnyű elképzelnünk, milyen pompázatos lehetett itt minden úgy 100 évvel ezelőtt. Az utcákon hatalmas tömeg hömpölyög, kitelepült vendéglők, a tengerpartra vezető sétálóutca fái alatt utcai könyvvásár. A sétálóutca látványos térbe torkollik, ahonnan már látni a Fekete-tengert. Várna hosszú stranddal rendelkezik, a színes napernyők, a nyüzsgő tömeg, a fürdőzők sokasága piheni ki a munkával töltött év fáradalmait.

Várna, strand

A Fekete-tenger partján egymás mellett kisebb-nagyobb üdülőfalvak, városok helyezkednek el. A part szinte végig alkalmas a fürdésre, strandolásra, nem véletlenül épültek ki az elmúlt évszázadban a szállodák, éttermek. A családoknak, nyugalomra vágyóknak vannak csendesebb, békés kikapcsolódást kínáló helyek, de aki a zajos buli-hangulatra vágyik, szintén megtalálja a kedvére való helyszínt, akvaparkkal, szórakozóhelyekkel. A sok pozitív élmény, látványosság, lehetőség mellett sajnos vannak negatívumok is a területen: a gazdasági válság következtében szinte minden településen látni félbehagyott szállodaépítkezéseket. A helyi döntéshozók közeljövőben megoldandó feladata lesz megoldást találni az épületek befejezésére, vagy szükség esetén lebontására.

Neszebár

A bolgár tengerpart gyöngyszeme a műemlékekben gazdag település, Neszebár. A tengerbe hosszan benyúló félsziget i. e. 2. évezredben lakott hely volt, fontos kereskedelmi központ. A második bolgár birodalom idején élte fénykorát, a város „jelképei”, a templomok ebből a korszakból származnak. A török időkben épült a város lakóházai, középületei. Érdekes módon amíg Bulgária 1878-ban felszabadult a török uralom alól, Neszebár egészen 1885-ig török fennhatóság alatt maradt.

Neszebár, óvárosi részlet

A 19-20. század fordulóján, a turizmus fellendülésével párhuzamosan indult meg az óváros rekonstrukciója. A régi templomok, a török stílusú épületek rengeteg turistát vonzanak. A zegzugos utcák szinte mindegyike bazárként funkcionál, a régi épületek földszintjén, kézművesek, régiségkereskedők, emléktárgy árusok üzletei váltakoznak vendéglőkkel, kávézókkal, fagylalt árusokkal. Neszebár óvárosa 1983 óta az UNESCO Világörökség listáján szerepel. Az egységes városkép megőrzése miatt nem lehet új épületeket emelni, a meglévő házakat eredeti formában kell fenntartani tulajdonosaiknak.

(A szerző felvételei)

Következő rész

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Bulgária – 6. A Fekete-tenger partján: Dikilitas, Várna, Neszebár”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés