Egy mámoros, vallató éjszakán
csendesen bekopogtattál hozzám.
Vidáman nyitottam ajtót,
végigmértél, bólintottál
és beengedtelek.
Valami kívül maradt belőled,
ma azt siratom.
Kinyitottam az ablakot.
Szerettelek volna a dohányfüsttel
együtt téged is kiszellőztetni.
Gúnyosan kacagtál.
„Nem. Te már az enyém vagy.”
Gyűlöltelek.
Beteggé tettél. Mostanában nehezen
alszom el.
Belátóvá tettél. Ritkán lázadok.
Igazságtalan vagyok hozzád.
Mindenért téged okollak.
Pedig csak tudatosítottál
bennem valamit.
Nem tudlak megtagadni.
Nem akarlak.
Hozzászólások