Próbálkozások és realitások…
A pécsi villamos közlekedés beindulásának közvetlen előzményei
A pécsi villamos beindulását több érdekes próbálkozás előzte meg. Várostörténeti szempontból is fontos ezek áttekintése.
„1895-től azután többen is tervezik közúti villamos építését. Köztük egy bécsi, a Ritschl és Társa cég és a magyar városok villamosításában és közúti forgalmának kiépítésében érdekelt R.V.K.V.Sz.. A tervezett villamosjárat a várost kelet-nyugat irányban szelné át, Ritschl ajánlata szerint Pécsbányatelepig is vezetne. 1897 júliusában már közigazgatási bejárást is tartanak, ami bizonyítja, hogy a város vezetői idejekorán kezdtek tárgyalásokba.
A Pécsi Villamos Vasúti Rt. részvénye
A villamos azonban akkor még nem valósult meg. Több mint tíz évi szünet után, 1909-ben, az épülőfélben lévő bátaszéki vasút Pécs-Gyárváros állomásáig szándékoztak vezetni a villamost, ez lett volna a keleti végpont, a nyugati pedig a Rácvárosban. A Kertvárosnál létesített új központi temetőhöz szárnyvonal vezetett volna délen. De terveztek vonalépítést a Rákóczi úton a Zsolnay Vilmos utca és a Kórház tér között is. Következő lépésként 1909-ben versenytárgyalást hirdettek, s ezen – a Siemens-Schuckert Művek Rt. ajánlatával szemben – a Ganz gyárét fogadták el.
Időközben a tröszt kiépítette Pécs villamos világítási, illetve erőátviteli hálózatát és erőművét és az üzemvitelre létrehozta a Pécsi Villamossági Rt.–ot. A város egy londoni banktól kölcsönt vett fel, s ezzel megszerezte a vállalat részvényeinek többségét. Ezzel megteremtették a villamosvasút létesítésének reális feltételeit, és – viszonylag későn – 1913-an meg is építették azt. Egy félévszázados üzem jutott neki osztályrészül.” (Dr. Kubinszky Mihály – Lovász István – Villányi György: Régi Magyar Villamosok. A történelmi Magyarország közúti vasutai a kezdettől a II. világháború végéig. 250 p.)
Végül is a sok huzavona után, csak megindult a realizálás és felgyorsultak az események.
„1910. október 6-án a pécsi városházán Nendtvich Andor polgármester elnökletével vasúti intéző bizottságot hoztak létre. Feladatuk volt a kivitelező Ganz-féle Villamossági Részvénytársaság és Pécs szab. kir. város közötti kivitelezési és üzemelési szerződések előkészítése és a különböző szabályzatok végleges kidolgozása.
A szerződés kiemelten fontos része volt a bevezetés, amelyben meghatározták, hogy a P.V.K.V-t., teljes nevén a Pécsi Villamos Közúti Vasutat nem közvetlenül a kivitelező Ganz-féle Villamossági Rt. fogja működtetni, hanem a Pécs szab. kir. város közönségének erkölcsi támogatásával létrehozott Pécsi Villamos Vasúti Részvénytársaság.
Ezek szellemében Pécs város Önkormányzata két szerződést dolgozott ki.
Az egyik szerződést a kivitelező Ganz-féle Villamossági Részvénytársasággal írták alá. Ez meghatározta az épülő közúti vasúti pálya fontos műszaki paramétereit, a beszerzendő villamos járművek számát, a határidőket és minden olyan fontos részletet, amely a kivitelezésre vonatkozik.
A másik szerződés rögzítette, hogy az elkészült villamosvasutat a Pécsi Villamos Vasúti Részvénytársaság fogja üzemeltetni. A szerződés részletesen meghatározta az üzemeltető kötelezettségeit, továbbá rendelkezett az üzemviteli szabályzatok kidolgozásával kapcsolatos teendőkről.” (Trebbin Ágost: Fejezetek az egykori pécsi villamosvasút történetéből (I.) Városi Közlekedés. 2004/5. sz. 284 p.)
Tanulságos, érdekes olvasmány az a korabeli hírlapi tudósítás, amely a P. V. V. Üzemviteli rt. megalakulásáról számol be.
„A részvényesek szokatlanul nagy érdeklődése mellett alakult meg mai napon a pécsi városi közúti villamos vasút üzemvitelére hivatott részvénytársaság, mely 20 éven át bérben üzemelteti városunk ezen legújabb alkotását, amíg csak a város pénztárára nem lesz az már kockázatos vállalkozás, hanem jövedelmet hozó forgalmi eszköz. A közgyűlési társalgó teremben történt meg ma az alakulás. Az alakuló közgyűlést a részvénytársaságot alapító Ganz és társa cég meghatalmazásával Valatin Béla, ezen világcég helyettes igazgatója nyitotta meg, fölkérve a város polgármesterét, aki hivatalból elnöke a részvénytársulatnak, hogy már a mai közgyűlést is ő vezesse.
Nendtvich Andor kir. tan., polgármester kellemes kötelességnek ismeri, hogy megfeleljen a fölszólításnak. Melegen üdvözli az alakuló közgyűlésre egybegyűlt részvényeseket, akiknek arról tehet örvendetes jelentést, hogy a város jövő fejlődésére rendkívüli kihatással bíró mű: a villamos vasút közvetlenül befejezés előtt áll és ezzel a város polgárságának rég táplált óhaja megy teljesedésbe. A villamos vasút kiépítésével Pécs lakás- és közegészségügyi viszonyai kedvezően lesznek befolyásolva, amennyiben megszünteti a helyhez kötöttséget és a helyi távolságokat és utat nyit a külvárosokban való intenzívebb városfejlesztésnek is. A jegyzőkönyv vezetésére Kalmár Károly Ganz-gyári üzemvetetőt, a jegyzőkönyv hitelesítésére Csarsch Jenő takarékpénztári igazgatót és Zsolnay Miklós főrendet kéri föl. Jelenti, hogy a törvény rendelkezésének megfelelő módon hivatott egybe a mai alakuló közgyűlésen 1134 részvény 59 személy által van képviselve. 226.800 korona tőke lévén jegyezve, kérdést intéz az alapító cég képviseletében megjelent Valatin igazgatóhoz, hajlandó-e saját jegyzéseiből annyit átengedni, hogy mindenki megkaphassa a jegyzett részvénymennyiséget. Valatin Béla kijelenti, hogy 400 részvény helyett beéri 266 darabbal, így minden jegyzés, melyeknek nagy mennyisége a polgárság nagy érdeklődéséről tesz tanúságot, effektálható lesz. Elnök megállapítja, hogy a jegyzett részvényekből 30% tényleg befizettetett és bemutatja a Pécsi Takarékpénztár könyvkivonatát, mely szerint ezen összeg ott befizettetett. A közgyűlés a Ganz-gyártól, mint a villamos vasút bérlője átvette a vasutat. A polgármester rámutatott arra, hogy a megalakulással járó összes alakiságoknak megfeleltek és az eddigi, az alakulással fölmerült költségeket öt évre felosztva fogják elkönyvelni.
Az alapszabályok fölolvasásától eltekintett a közgyűlés, mivel azokat annak idején már a közgyűlés elfogadta és azok kormányhatósági jóváhagyást is nyertek. Most az igazgatóságnak 1916. év végéig, a felügyelő bizottságnak pedig 1914. év végéig való megválasztására került a sor.
Az igazgatóság tagjai Pécs város delegáltjai: Nendtvich Andor és Rauch János főmérnök. A Ganz-féle villamos rt. delegáltjai: Hubert Lipót és Valatin Béla. Csarsch Jenő, Hamerli József, ifj. Fürst Gyula, Lenkei Lajos, Makay István, Nick Alajos dr., Záray Károly dr. és Zsolnay Miklós közgyűlési küldöttek, akiket egyhangúlag választottak meg. Ifj. Fürst Gyula tekintettel Justus Mihály mérnöknek ezen vasút létesítése körül szerzett érdemeire, szívesen látta volna, ha ő is helyet foglal az igazgatóságban, mire elnöklő polgármester arról világosította föl, hogy Justus Mihály érdemeit mindenkor méltányolta és szívesen látta volna az igazgatóságban, de Justus Mihály egyenesen fölkérte, tekintsen el jelölésétől, mivel nem mindenben értett egyet az előzményekkel, amiért a felelőségben nem kívánt osztozkodni. Különben is igazgatósági tagja a pécsi elektromos telepnek.
A felügyelő bizottság Pécs város delegáltja: Deutsch Kornél főszámvevő, Jánosi Béla és Kalmár Károly a Ganz-gyár képviseletében, a közgyűlés pedig negyedik tagnak Krausz Mór bankárt választotta a bizottságba. A felügyelő bizottság tiszteletdíját 1914-re 200 koronában állapította meg a közgyűlés. A pécsi villamos telep és villamos közúti vasút között az áramszolgáltatásra vonatkozó szerződést jóváhagyta a közgyűlés, mely jóváhagyólag vette tudomásul a vágányok 250 méteres úttestének fönntartására vonatkozó megállapodást is, melynek költségeit átalányösszegben állapították meg. Most még csak az új rt. törvényszéki bejegyzése van vissza. Elnöklő polgármester megköszönve a tanúsított érdeklődést, azon reményének adott kifejezést, hogy a részvénytársulat prosperálni fog.” (Pécsi Napló. 1913. szeptember 21. 3 p. A P. V. V. Üzemviteli rt. Megalakult)
A pécsi villamos vonalai, 1913.
Hozzászólások