A pécsi Irgalmas rend templomának művészi értékei
A templom mellékoltárai
A szentélyt záró diadalív egy-egy kezdő illetve végpontján, már a hajóban áll a két művészi, barokk stílusú mellékoltár. Baloldalon Páduai Szent Antal, jobboldalon, vele átellenben pedig a rend alapítójának, Istenes Szent János tiszteletére emelt oltár áll. A sötét tónusú oltárképek, a laikus szemlélőben azt sugallják, hogy talán ezeket is Paulus Antónius Senser festhette.
A kegykápolna
Segítő Mária kép a passaui dómból
A kegykápolna hiteles történetét nem sikerült megtalálnom. Így azután kicsit hipotetikus amit leírok.
Az 1690-es évektől kezdve súlyos pestisjárványok sújtották városunkat, amelyek nyomán egész városrészek néptelenedtek el. Ezek közül az 1700-as évek első évtizedeiben dúló járványok voltak a legpusztítóbbak. Pécs városa a maga módján mindent elkövetett annak érdekében, hogy az égiek óvják meg a várost. A Főtéren Szent Háromság szobrot emeltek (1714), és a Segítő Mária tiszteletére kegykápolnák épültek.
A Kegykápolna oltára
Ekkor, 1734-ben épült meg a kapucinusok templomának, a mai Irgalmasok utcájára kiugró kegykápolnája is.
Az kegykápolnában tabernákulumos, rokokó oltár kapott helyet. Az oromképen ovális keretben Szűz Mária és édesanyja Szent Anna kompozíciója látható.
Az oltár főképe a sugárkoszorúval körülvett Segítő Boldogasszonyt és ölében tartott kis Jézust ábrázolja.
A kép művészét – legjobb tudomásom szerint – nem ismerjük. A pécsi Mária kultusz feltételezhetően a Pécsre betelepülő német mesteremberek közvetítésével lett ismert és népszerű városunkban.
A pécsi Segítő Mária az oltár oromképe
„Az id. Lucas Cranach által 1537-ben festett és ma Innsbruckban található Mariahilf-kép másolatai az egész Habsburg Birodalomban elterjedtek. Az 1627-ben készült passaui másolat különleges jelentőségre tett szert Bécs 1683. évi ostromakor. A Passauba menekült I. Lipót császár naponta elzarándokolt a közeli Kapuzinerbergre, hogy a kép előtt könyörögjön birodalmáért. Az 1683. szeptember 12-i bécsi győzelmet Szűz Máriának, a „Keresztények Segítségének” tulajdonították. A győzelemért hálából a császár felépíttette Bécsben a Mariahilf templomot, melynek oltárára a passaui kép másolatát helyezték, XI. Ince pápa pedig elrendelte szeptember 12-ére Mária neve ünnepét. A hálaünnepségen, melyet maga Lipót császár rendelt el, a passaui Mariahilf ikonográfiai típusa törökverő és dinasztikus szimbólummá vált. A meginduló törökellenes felszabadító háborúk, majd ezt követően a német lakosság betelepítése következtében a kegyképnek számos másolata jutott Magyarországra. A kultusz elterjedését elősegítette az a téves elképzelés, amely szerint a festmény a mariazelli Schatzkammerbild másolata, melyet I. (Nagy) Lajos király adományozott hálából a török felett aratott győzelemért (1364).” (Tüskés Anna: Adatok id. Lucas Cranach Mariahilf képének kultuszához a 17-18. századi Magyarországon. In: Művészettörténeti Értesítő 2008/1-2, pp. 149-156.)
Maga az oltár kivitele gyönyörű barokk munka.
Oldalain lefutó íves párkányok, kisebb-nagyobb angyalfigurák, a menzán elhelyezkedő rokokó gyertyatartók és egyéb remek díszítmények mind-mind művészi munkára vallanak.
A szószék
A művészettörténészek arra a következtetésre jutottak, hogy a pécsi kegykápolna oltárának előképe, ihletője valószínűleg Georg Raphael Donner (1693-1741) német származású, pozsonyi oltárkészítő mester egyik művészi alkotása lehetett.
A szószék
Az Irgalmas templom visszafogott, szerény kivitelű szószéke, valószínűleg a 18. század végén került jelenlegi helyére. A domború hangvető tetején a tízparancsolat táblái, illetve kereszt, alján a Szentlélek galambja látható.
Az orgona karzat
Az orgona
Id. Krautszak János György tímár mester 1827. július 14-én kelt végrendeletének 6. pontja alapján biztosra vehető, hogy a templomnak az 1700-1800 évek századfordulóján már volt valami fajta orgonája.
A Kegykápolna ablaka
A templom mai két manuálos, 19 regiszteres orgonáját 1909-ben a pécsi Angster gyár építette.
A kápolna festett üvegablaka
A kegykápolna festett üvegablakát – amely ábrázolásán Szent István király átnyújtja a Magyar Szent Koronát a Magyarok Nagyasszonyának, Máriának – a Hamerli-családok közösen ajándékozták a templomnak, az 1908. évi jelentős rekonstrukciója idején. Ez a szép műalkotás Ligeti Sándor zseniális budapesti üvegfestőművész munkája. Ma már az Irgalmasok templomának igazi művészeti értéke.
Hozzászólások