Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 155. rész • Hetedhéthatár

Kultúra, művészet

Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 155. rész

És egy kiegészítés a pécsi Xavér templomról dr. Szőnyi Ottótól

„Még 1739-ből ered a Makár-utca közepe táján szabadon álló Xaveri Szent Ferenc-kápolna. A jezsuiták építették egy már 1699 körül itt állott kápolna helyébe.  A tornyos, helyes arányú épület a rokokostil jeleit tünteti fel.

Rokokó faragványos szószék

Rokokó faragványos szószék

A régi berendezés tárgyai közül figyelemreméltó a rokokó faragványos szószék. A többi berendezés Walter Antal kanonok bőkezűségének köszöni létét. A majolika oltár, szentélyrács és két szent szobor a Zsolnay-gyár művei. A Szentháromság előtt térdelő Xavéri Szent Ferencet ábrázoló kazein-technikájú falfestmény Gebauer Ernő műve, az orgona Angster Józseftől. Az oltár előtti kőlap Graczky Ferenc, a templom „felépítő patrónusának” (+1755. december 8. 46 éves korában) sírját takarja.

A kápolna körül még 1831-ben temető volt. E kápolnában a fehérvasárnapot követő vasárnap Klimó püspök rendeletére a pestis ellen könyörgő körmenetet vezetnek a székesegyházból 1755 óta. Most a Pius-collegiumi jezsuiták tartanak benne Istentiszteletet, de a ferencrendiek plébániájához tartozik.” (PÉCS Útmutató a városban és környékén 11. kiadás. Írta Dr. Szőnyi Ottó. A Danubia kiadása 1927. 97 p.)

 

Azután új idők jöttek. 1972-ben a meglehetősen elhanyagolt templomot a görög katolikusok vették át. Szerencsére a templom jó kezekbe került. Ma már a templom Pécs nevezetes idegenforgalmi értékei közé tartozik, melynek megtekintését minden városunkba látogatónak csak ajánlani tudjuk.

Neorokokó Zsolnay majolika oltár

Neorokokó Zsolnay majolika oltár

Xavéri Szent Ferenc kiemelt tiszteletét a görög katolikusok is átvették, és a római katolikus hívőkkel együtt a maguk szentjei sorában tartják számon. Alakja nem hiányzik a templom ikonosztázról sem.

 

Ki is volt és mikor is élt a templom szent patrónusa, Xavéri Szent Ferenc?

Xavéri Szent Ferenc spanyol származású jezsuita áldozópap, minden idők egyik legnagyobb keresztény hittérítője 462 évvel ezelőtt, 1552. december 3-án halt meg San-csaog (ma Szent János) szigetén.

Francisco de Jassu y Javier 1506. április 7-én született Navarrában. 1525-től Párizsban teológiai tanulmányokat folytatott, 1533-ban csatlakozott Loyolai Szent Ignáchoz és társaihoz. 1534. augusztus 15-én szegénységi és tisztasági fogadalmat tett. Néhányan azt is megfogadták, hogy elzarándokolnak a Szentföldre. 1536 telén indultak útnak, de mivel a törökök elzárták a Szentföldre vezető utakat, Velencében maradtak, s ott szentelték őket pappá 1537. június 27-én.

1539-ben közreműködött a jezsuita rend szabályzatának újrafogalmazásában. 1541-ben Lisszabonból pápai legátusként Indiába ment, ahol két év alatt csaknem 20 ezer embert térített meg. 1545-től Malakkában (Maláj-félsziget), majd 1546-től az egykor “Fűszer-szigetek” néven ismert Molukki- (Maluku-) szigeteken folytatott élénk missziós tevékenységet.

Zsolnay majolika áldoztató rács

Zsolnay majolika áldoztató rács

Legendás nyelvtehetség volt, 1549-ben Japánba ment, ahol rövid idő alatt megtanulta a nyelvet, bár egy levelében arról panaszkodott Ignácnak, hogy negyven napba tellett, amíg japánul el tudta mondani a tízparancsolatot. Két év alatt mintegy 1500 embert keresztelt meg. Felismerte, hogy egy olyan magas kultúrájú országban, mint Japán, a missziót másként kell irányítani, mint a „műveletlen népek” körében. Ezután Kínába akart menni, de külföldiek akkor még nem léphettek be az országba. 1552 elején tért vissza Goába, ahol nehéz feladatok vártak rá, az újonnan alapított „Indiai Jezsuita Rendtartomány” első tartományfőnökére. Éjjel-nappal dolgozott, hogy minél előbb Kínába indulhasson. Áprilisban indulhatott el, és viszontagságos úton augusztusra ért San-csaog szigetére, Kanton közelébe, ahol megbetegedett, és útját nem tudta folytatni.

Xavéri Szent Ferenc Kína partjai előtt halt meg, miközben minden vágya az volt, hogy eljusson Kínába. Szent Pál után a legnagyobb hatású hittérítőnek tartják. 1619-ben boldoggá, 1622-ben szentté avatták.

Xavéri Szent Ferenc ünnepe december 3.

(Forrás: Internet)

A pécsi Xavéri Szent Ferenc templom jelen krónikájára vonatkozóan a Dunántúli Napló, pécsi napilap közölt érdekes cikket:

 

„Isten láthatóvá lesz”

Az orgona

Az orgona

„Gyöngyszeme lett Pécsnek a Xavéri Szent Ferenc görög katolikus templom az Alkotmány utcában. Kívül-belül teljesen felújítva fogadta vasárnap dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi görög katolikus és Mayer Mihály pécsi püspököt, hogy a sokévi munka legújabb létesítményét, az ikonosztázt felszenteljék.

A kis templomot a szó szoros értelmében zsúfolásig megtöltötték a hívek. Tíz óra után már csak úgy lehetett bejutni, ha valaki kijött.

Cserháti József püspök 1972-ben adta át a templomot a görög katolikusoknak. Azóta több szakaszban folyamatos a felújítás.

Első parókusuk Szántai Miklós. A templomot utóda, Gulybán Tibor belül kifestette.

A tékozló fiú megtérése, ismeretlen alkotó műve

A tékozló fiú megtérése, ismeretlen alkotó műve

Azután megsüllyedt az épület, repedeztek a falak: le kellett bontani a tetőt, a falakat megerősítették és új tetőt tettek rá.

2002-ben a tornyot minősítették életveszélyesnek. Ezt a rekonstrukciót már Bodogán László parókus vezette le.

2004-ben a tornyot felújították, új deszkázatot, új bádogozást kapott a toronysisak. A templomot kívül bevakolták, belül kifestették. Még a szószéket is restaurálták. Grincsisin Artúr munkája.

Az ikonosztáz maradt vissza. Ezt Gulybán Tibor parókus tervezte már 1997-ben, Máthé András belsőépítész munkája. A pénz hozzá 2005-re jött össze.

Most kész a mű és nagyon szép. A képeket Egri Erzsébet festőművész készítette, az asztalosmunkát Gyugyut József (Töttös), fafaragásokat Kolter Gábor.”

(Dunántúli Napló. 2005. december 17. Hitélet.)

A templom karzatfeljárójának íves ablakán látható egy viszonylag kicsi kép, amely a Tékozló fiú hazatérését ábrázolja. Szerettem volna többet is megtudni erről a számomra oly kedves képről, de nem találtam róla sehol irodalmi hivatkozást.

 

Következő rész

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások



Archívum

Hozzászólások

DISQUS