Trebbin Ágost | Azok a régi szép idők… – 168. rész

Népszerű tudomány

Azok a régi szép idők… – 168. rész

A pécsi ciszter gimnáziumtól Rhinebeck (USA) -ig

Vass Vilmos egykori ciszter diák életútja

12. fejezet


Látogatás a West Point-ba!

Höfler Pál két New Yorki-i kirándulása közt egy érdekes kitérőt tett Vass Vilmos barátja társaságában a Hudson folyó túlsó oldalán.

West Point jelvénye

West Point jelvénye

„A West Point Military az Egyesült Államok első és legnagyobb katonai akadémiája. Vezetői közül a legjelentősebb Douglas MacArthur tábornok volt, itt végeztek többek között: Eisenhower tábornok – majd később elnök –, Grant tábornok, Pershing tábornok, Patton tábornok és sok más jelentős személy.” (Forrás: internet)

A katonai egyetemet 1802-ben alapították. Jelenleg kb. 500 professzora van. A hallgatók (azaz kadétok) létszáma 4000, ebből 15 % nő.

„Anne (Vilmos felesége) autóvezetésével haladtunk Rhinebecktől délre. Poughkeepsienél mentünk egy gyönyörű hídon át a Hudson nyugati oldalára. Szép házakat láthattam az út minkét oldalán. Továbbra is a folyó mentén haladtunk dél felé a West Pointig, amely kb. félúton van Rhinebeck és New York City közt.

Maga az intézmény egy hatalmas területen fekszik, mondhatni, hogy egy külön város. (A kampusz összterülete meghaladja a 65 négyzetkilométert, és ezzel a West Point a világ egyik legnagyobb területű iskolájának számít.)

Mielőtt a West Point Academie sétánkat megkezdjük, ajánlatos a helyszínen egy olyan prospektus-térkép beszerzése, amelyen részletesen be vannak jelölve a terület létesítményei, többek közt: tanárok lakóházai, villái, templomok, éttermek, szállodák, boltok, sportpályák, temető, posta- és egyéb hivatalok, múzeum, könyvtár stb.

Mindez nem zsúfoltan városias, hanem erdős, sziklás, gyönyörű tájon, két oldalon is a Hudson folyótól övezve.

West Point

West Point

Először a látogatók központjába mentünk. Itt beosztottak bennünket egy kis csoportba, melynek vezetője egy szimpatikus kadét-hölgy, aki egy városnéző buszba terelt bennünket, mely végig vezetett a létesítmény érdekesebb helyeire, ahol többször kiszálltunk és gyalogoltunk.

Talán legszebb az angol neogót stílusban 1910-ben épült, úgynevezett Cadet Chapel, amely az egyetem főépülete közelében egy dombon emelkedik. Kívülről pompás látvány, belül meglehetősen egyszerű, sima falak, de a színes ablakok látványa káprázatosan szép. Az oldalfalaké is, de különösen a szentélyé. A szentek és biblia jelenetek közti eligazodásban szintén segítséget kaptunk a prospektusból.

Külön érdekesség, hogy ökomenikus, protestáns vezetősége van, külön-külön is, közösen is tartanak istentiszteleteket, de római katolikus miséket is, sőt izraelita vallású szertartásokat is.

Az orgona nem az emeleti kóruson van, hanem a szentély közelében. Így a játszó-asztalt közelről is megtekinthettem. Négy manuálos és rettentően sokregiszteres. 1911-ben építették, az amerikai kongresszus ajándéka, jelenleg a világ legnagyobb templomi orgonája, több mint 20.000 síppal!

A West Point Academie főépülete igen impozáns. A Hudson folyó partján, egy hatalmas sziklafal tetején áll. A látogató csoportok gyakorlati betekintést nyerhetnek, a kadétok egy részének sportpályákon zajló testedző és alaki kiképzéseiről.

A csoportunkat kalauzoló idegenvezető nő, számos érdekes dologról tett említést. Többek között elmondta, hogy a négy éves kiképzés igen kemény, és nagyon erős a fegyelem. Szabadnap csak vasárnap van, nyári szünet nincs. És nincs hazugság. Amelyik kadétot egyetlen egyszer is a legkisebb füllentésen csípik, azonnal kizárják az USA összes katonai iskolájából!

Körutunk után megtekintettük a katonai akadémia múzeumát is. Nagy szerencsém, hogy ezúttal Vilmos volt a vezetőm, mert ő történész (is!) lévén mindent tudott, amit tudni illett az USA történelmének katonai vonatkozásai területén. Vilmos rövid és lényeges magyarázatainak alapján igen érdekesek és értékesek voltak számomra a különböző csaták rekonstrukcióinak és ereklyéinek látványai.

Az izgalmas és érdekes nap után bizony nagyon megörültünk, amikor Anne megjelent az autóval, hogy hazaszállítson bennünket. Még világosban értünk haza Rhinebeck-be. Este kivételesen Anne és Vilmos az én vendégeim voltak egy igen hangulatos étteremben, mely parasztosan volt berendezve, pontosabban mintha lóistálló lenne, az asztalok elhelyezése olyan rekeszekben volt, mint eredetileg a lovaké, persze csak imitálva. Kocsikerék csillár és régi kocsilámpák stb., szóval igen romantikus és hangulatos. A vendéglő neve Füster’s Coach House Tavern.

Aztán irány az ágy és készülődés a következő New Yorki kiruccanásra. Az izgalom persze indokolt, hiszen a Szabadság Istenasszonyának vendégei leszünk.” (Höfler Pál útinaplója  7. p.)

 

West Point térképe

West Point térképe

 

 

Második New Yorki kirándulás 

„Újra NYC (azaz New York City).

Vizitaxi

Vizitaxi

Mivel első New York-i utazásunkon nem jutott idő a Szabadság-szobor megtekintésére, Vilmos lehetővé tette újabb kirándulásunkat New York városába. Így most már – némi nagyképűséggel – elmondhatom, hogy valamennyire kiismerem magam a világnak ebben a „kis” városában.

Utunk, mint a múltkor (autóval Poughkeepsie, majd vonattal tovább).

A Grand Central Station-tól most Subway-vel, azaz a földalattival a Manhattan alsó (déli) csücskéig, ahonnan komp indul a szemközti kis szigetre.

A Szabadság-szobor New York előtt, a Liberty Islanden található, a Hudson folyó torkolatánál.

A szigetről az oda-vissza kompozási útvonalról látható leginkább az a kis sziget (nyugat felé nézve), amelyen a Statue Liberty, azaz a Szabadság-szobor áll.

A rézből készült szobrot Franciaország adta az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének százéves évfordulója alkalmából. A szobrász Frédéric Auguste Bartholdi volt, a belső szerkezet mérnöki munkáit Gustave Eiffel végezte.

A szobor Amerika szimbóluma és ezt minden szabadságszerető embernek látnia kell. Rátekintve a régi bevándorlók jutnak eszembe, akik Amerika partjaihoz érkezve ezt pillantották meg legelőször, ez a látvány keltette bennük a reménységet új életük megkezdéséhez. A szigettől, amelyen a szobor áll, kissé északabbra van Ellis szigete, azzal a két szélén álló tornyos, nagy épülettel, ahol a régi bevándorlóknak jelentkezniük kellett, itt osztották be őket munkára, jelöltek ki számukra ideiglenes lakhelyet.” (Höfler Pál útinaplója 8. p.)

És egy kis érdekesség a szoborral kapcsolatosan: „1956. november 18-án emigráns magyarok egy csoportja hét méter hosszú magyar zászlót tűzött ki a Szabadság-szobor tetején, a szobor talapzatán, pedig egy még nagyobb feliratot helyezett el a következő szöveggel: “STOP GENOCIDE, SAVE HUNGARY” (“Vessetek véget a népirtásnak, mentsétek meg Magyarországot”). Az esemény hírét még aznap világgá röpítették a nagy hírügynökségek, vezető helyen jelentették az amerikai rádiók és a televízió, címoldalon hozták a másnap megjelenő amerikai lapok.” (Forrás internet)

New York, Szabadság-szobor

New York, Szabadság-szobor

Rhinebeckben még egy érdekes élmény várt unokabátyámra. A veterán repülőgépek bemutatója és parádéja. Az öreg repülőgépek elsősorban amerikai gyártmányúak voltak, de angol és német típusokból is bő volt a választék. Legtöbbjükből a nagyvilágban már csak 1-2 darab létezik mutatványszámba. De ami a legbámulatosabb volt, hogy ezek a matuzsálemok még műrepülő figurákkal is tudták mulattatni a nagyszámú nézőközönséget.

Az öreg Rhinebeck-i repülőtér és a veteránrepülők még filmszerepet is kaptak „Azok a csodálatos férfiak” (Those Magnificent Men in their Flying Machines) c. filmvígjátékban.  A mulatságos történetet annak idején nagy sikerrel játszották a filmszínházak.

A gyönyörű és érdekes Rhinebeck-i napok szinte észrevétlenül suhantak el. Talán ez volt az élet utolsó nagy ajándéka a két egykori pécsi ciszter diák számára.

Tudomásom szerint az életben többet nem találkoztak és most egy távoli galaxisban álmodják vissza egy szép napsugarasan simogató indián nyár felejthetetlen emlékét…

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Azok a régi szép idők… – 168. rész”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés