A Rákóczi-kripta Kassán
Egy kis adalékot írok ehhez az egész históriához. 1945. április 20-án költöztünk Kassáról Miskolcra, mikor kiderült, hogy vissza fogják állítani a trianoni határokat. Szüleim legközelebb csak 1956 nyarán mehettek legkorábban Kassára, ami a határtól 23 km-re fekszik. A hat gyerek közül csak egyet vihettek magukkal át a határon. (Micsoda éberség, még 1956 nyarán is!!!) A testvérek közül hárman születtünk Kassán: Judit, Zsuzsa és én. Mivel nekem keresztszüleim is ott éltek, így rám esett a választásuk.
Megálltunk a kassai Szent Erzsébet székesegyháznál, ahol valaha az az emléktábla volt, amit 1938. november 11-én, Kassa visszatértekor apámék megkoszorúztak, és amit a cseh és szlovák elvtársak idő közben kitéptek a templom falából.
1906. október 28-án Budapesten gyászünnepélyt tartottak a bujdosók tiszteletére. Október 29-én indult tovább a vonat hőseink földi maradványaival. Gróf Thököly Imre fejedelem, Zrínyi Ilona második férje hamvait Késmárkon temették el ugyanazon a napon, az evangélikus templomban. A többieket Kassára vitték. A Szent Erzsébet székesegyházban lévő Rákóczi-kriptában helyezték őket örök nyugalomra. Középütt áll a legnagyobb szarkofág, benne gróf Zrínyi Ilona, fia, II. Rákóczi Ferenc gróf, vezénylő nagyfejedelem, és annak idősebbik fia, gróf Rákóczi József, mellette balra szarvaskendi Sibrik Miklós udvarmester, a jobb oldali szarkofágban gróf Eszterházy Antal tábornagy és a kripta bejáratától jobbra gróf Bercsényi Miklós hadvezér és második felesége, gróf Csáky Krisztina. Béke poraikra.
Az olajsejk fia
Az egyik olajsejk fia egy tikkasztó délutánon palotája medencéjében azon morfondírozott, hogy újra meg kéne nézni kicsit London éjszakai életét. A gondolat megszületését tett követte, és két óra múlva már a saját gépén, saját személyzettel repültek az angol főváros felé. A repülőtéren vett egy gyönyörű Rolls-Royce-t, bérelt hozzá sofőrt, aztán irány a londoni éjszaka.
Ám a jóból is megárt a sok. Hősünk három hét alatt ráunt mindenre, és hazafelé készülődött. Kihajtatott a repülőtérre. Kiszállt a kocsiból, elköszönt a sofőrtől, és megindult a repülőgépéhez.
A sofőr óvatosan megkérdezte, hogy mit csináljon a kocsival. Ő lassan hátrafordult, majd mosolyogva csak ennyit válaszolt:
– Tartsa meg!
Pécs, 2015. november 5. Lejegyezte: Dr. Hernádi László Mihály
Szóljon hozzá!