Az 1964-ben született kortárs katalán szerző, Jordi Galceran megtörtént esemény kapcsán írta meg fordulatos és szellemes színdarabját, A Grönholm-módszert. A helyszín egy multinacionális cég irodája, ahova négy pályázó – három férfi és egy nő – érkezik felvételi beszélgetésre, hogy kiderüljön, közülük ki lehet majd a cég kereskedelmi igazgatója. A korábbi szűrőkön már átjutottak – ez lesz az utolsó megmérettetés. Egymás számára tehát potenciális ellenfelek. A jelentkezőknek azonban a hagyományos interjú helyett meglehetősen szokatlan feladatokat kell megoldaniuk, melyek egyre bizarrabb és feszültebb helyzeteket teremtenek. A feladatok során felszínre kerülnek titkaik, feltárulnak rejtett tulajdonságaik. Vajon meddig képesek elmenni ebben a harcban? Vannak-e tabuk, morális határok, ha céljukat el akarják érni?
A szerző így nyilatkozott művéről: „A játék mint az emberi kapcsolatok metaforája – ami mindig jelen van a darabjaimban – A Grönholm-módszerben kizárólagos referenciává válik. A darab minden lehetséges szinten játék: a szereplők egymással játszanak, és a néző is annak a játéknak a része, amelyben ki kell találni a szereplők valódi kilétét, azt, hogy mi az igazság és mi a hazugság, ha egyáltalán különbséget lehet tenni.”
A Grönholm-módszer ősbemutatója 2003-ban volt a barcelonai Teatre Nacional de Catalunya-ban, ahol több évadon keresztül műsoron maradt. A színre vitel Sergi Belbel nevéhez fűződik, aki íróként és rendezőként is a kortárs katalán színház meghatározó alakja. A darabot azóta számos nyelvre lefordították, Spanyolországon kívül több európai és amerikai országban vitték színre, s ha hihetünk a becsléseknek, már egymilliónál is több néző láthatta. Az ősbemutató rendezője szerint a darab a munkaerőpiac által generált konfliktusok és feszültségek szórakoztató és izgalmas ábrázolása, amely egyúttal a napjaink társadalmára jellemző hatalmi harcok, vad versengések, a „győzzön a jobb” nyugtalanító, savanykás portréja is. Galcerán irigylésre méltóan beszéli a színpadi nyelvet, amely drámai feszültséggel teli; apró trükkjei és meglepetései éles logikával, tökéletesen illeszkednek a cselekménybe.
A művet 2016. február 12-én a Pécsi Nemzeti Színházban mutatták be Horgas Ádám rendezésében. Az előadás szereplői Józsa Richárd (Ferran), Széll Horváth Lajos (Enric), Györfi Anna (Merce), Mikola Gergő (Carles). A díszlet Horgas Péter, a jelmez Bujdosó Nóra munkája.
Rendkívül ötletes, eredeti produkció, kitűnő színészi alakításokkal, azonban a fenti leíráson és az alább megtekinthető felvételeken kívül mást, többet nem kívánunk közzétenni róla. Annál is inkább, mivel a színház kifejezett kérése így hangzik: „Aki látta NE adja át! Ha tetszett az előadás, gondoljanak nézőtársaikra, és NE leplezzék le a MÓDSZERT, hogy mindenkinek teljes legyen az élmény! Köszönjük!”
(irodalom: www.pnsz.hu, www.port.hu, www.szkene.hu, hu.wikipedia.org, facebook.com/pecsinemzeti)
Az itt látható felvételeket az előadás szerdai próbáján Komlós Attila készítette. Az összes kép ide kattintva tekinthető meg.
Szóljon hozzá!