Mess Béla | Egy szokatlan tárlatmegnyitó

Kultúra, művészet

Egy szokatlan tárlatmegnyitó

A természet- és vadászfestészet örvendetes fejlődésnek indult az utóbbi évtizedekben hazánkban. Ebből Pécs-Baranya is alaposan kivette részét. Elég, ha néhány nevet említek csak: Götz Gyula, Takácsné-Varga Júlia, Varga Pál vagy Bíber József. Ők, esetenként további művészekkel közösen is, számos tárlatot rendeztek, melyek többségének megnyitóján jelen voltam, vagy magam nyitottam meg. E tárlatok jó része a Baranya megyei Alkotó Vadászok Klubjának égisze alatt került megrendezésre.

Különleges és szokatlan volt, hogy Bíber József baranyai vadászfestő önálló tárlata, 2008. január 9-én, a Horvát Klubban (Pécs, Esze Tamás u.) nyílt meg. itt a nem túl nagy kiállító helyiségben alig több mint húsz festmény volt megtekinthető. Ezek túlnyomó többsége a természetről, az erdőről, a vadászatról szólt, ami adódik a művész polgári foglalkozásából és eddigi művészi irányvonalából. Bíber József vadőr (nem szeretem az erőltetett hivatásos vadász kifejezést), szenvedélyes vadász, és a természet megszállott ábrázolója. A képek közt új színfoltként jelent meg néhány festmény, mely horvát népviseletbe öltözött párokat, mint később kiderült, táncos párokat ábrázolt. Az egyiken maga a művész volt felismerhető horvát népitáncos öltözetben.

Azt hiszem, e tárlat művészi színvonalát nem is kell külön méltatnom.

Szokatlan, de örvendetes volt e tárlaton maga a helyszín is, egy nemzetiségi klub. Már gyülekezéskor feltűnt, hogy szokatlanul sok tizen-huszonéves fiatal volt a résztvevők között. Szokatlan volt az is, hogy Békés Sándornak, a Baranyai Alkotó Vadászok Klubja vezetőjének, a tőle megszokott, magvas megnyitó beszéde előtt a Horvát Klub vezetője előbb horvátul, majd magyarul üdvözölte a megjelenteket.

A tárlat megtekintése után, a ma már megszokott módon, az emeleten egy kis fogadásra invitálták a résztvevőket. Itt aztán további két nem mindennapi, kedves meglepetés ért mindnyájónkat. Előbb egy fiatal-középkorú férfi jelent meg egy valódi kecskebőr dudával, és néhány üdvözlő szó után horvát népi muzsikával szórakoztatta a megnyitó résztvevőit, majd átcsapott pattogó, horvát táncritmusba. És ekkor jött a legszokatlanabb, legkedvesebb meglepetés! A jelenlévő fiatalok táncra perdültek, horvát népi társas táncokat mutattak be.

A dolog nyitja abban rejlik, hogy a kiállító művész, Bíber Jóska vadász barátunk nem sváb, mint ahogy én gondoltam (der Biber hódot jelent németül), hanem horvát származású (Biber horvátul borsot jelent, mint azt ott megtudtam). Amellett, hogy fest, a felesége vezette népi tánccsoportnak is tagja a kiállító művész.

Ez a szokatlanul hangulatos tárlatmegnyitás számomra két dolgot mondott. Egyrészt azt, hogy hazánkban a nemzetiségek milyen tiszteletre méltó módon ápolják népi kultúrájukat, hagyományaikat, másrészt azt sugallják, hogy az ilyen közös rendezvények minden politikai szólamnál jobban segítik elő a különböző nyelvű és kultúrájú népek, nemzetiségek barátságát, együttműködését.

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Egy szokatlan tárlatmegnyitó”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés