Meguntam a telet, havat meg a jeget
Éjhomályba borított terepet
A szelet, hóembert meg a sűrű ködöt
Jégcsappal díszített bajuszt, szemöldököt
Meguntam a telet, vele a hideget
Didergő kezeket, pólyázott melleket
Befagyott ablakot, elkésett buszokat
Elesett mamákat, megrémült arcokat
Meguntam a telet, szenvedő lényeket
Szomjazó őzeket, megfagyott hősöket
Elhagyott portákat, néptelen utcákat
Ingázó szolgákat, sirató anyákat
Meguntam a telet, a tavaszra vágyok
Eldobott subára, élhető világra
Mosolygó arcokra és kitárt karokra
Békés szomszédokra, vidám önmagamra
Hozzászólások