A könyv előszavában, amely a Lélekhalászat címet viseli, így Ír Kati Marton:
„Field életének legnagyobb rejtélye az, hogy ezt az alapvetően rendes embert, akit kezdetben nemes célok vezérelték, vajon mi tehette képessé rá, hogy feláldozza a maga és családja szabadságát, ígéretes pályáját és hazáját is egy gonosz utópia kedvéért. Field élettörténete a vakhit olykor elborzasztó következményeinek története.”
Noel Field pályafutása az Amerikai Külügyminisztériumban kezdődött, ahol egyre magasabb tisztségeket töltött be míg a harmincas évek közepén világjobbító idealizmusától elvakultan mintegy „meg nem tér”, és titokban hithű kommunistává lett. A második világháború befejezése után Sztálin gyanakvással tekintett minden külföldi kommunistára, ezért amikor 1948-49-bn koncepciós perek sorozatát rendezték, ők lettek a legalkalmasabb bűnbakok. Noel Field a régi megbízható szovjet ügynök sokakat ismert a Rajk per vádlottjai közül. Az ÁVO elfogta, megkínozta és vallomásával az NDK-tól Magyarországon át Lengyelországig tucatnyi embert juttatott akasztófára. Sztálin halála után, amikor kiengedték a börtönből, ugyanolyan meggyőződéses kommunista maradt. Kérésére felvették a Magyar Szocialista Munkáspártba. Amikor 1970-ben meghalt, a Népszabadság „az amerikai munkásmozgalom régi harcosaként” búcsúztatta.
Kati Marton és a szerző
Kati Marton magyar származású világhírű amerikai író és újságíró. Rádió- és tévériporterként, valamint olyan neves folyóiratok és újságok munkatársaként, mint a The New Yorker, az Atlantic Monthly, a The Times of London, a The Washington Post, a The Wall Street Journal vagy a Newsweek számos szakmai elismerést és díjat kapott. A Titkos hatalom című 2001-ben Amerikában megjelent könyve 2009-ben jelent meg magyarul aktualizálva. Első könyve egy Wallenberg-életrajz volt, de az Egy amerikai asszony című regényével szépíróként is bemutatkozott már. A Titkos hatalom előtt Kilenc Magyar címmel 2008-ban a Corvina megjelentette magyarul egy nagy sikerű könyvét. További magyarul megjelent művei: A nép ellenségei – Családom regénye (2010), Halál Jeruzsálemben (2011), Wallenberg – Stockholm 1912 – Moszkva? 1947? (2012), Párizs – Szerelmeim Története (2013).
Jelentős emberi jogi tevékenységet fejt ki egy nők és leányok jogait védő nemzetközi szervezet élén, s 2001 óta a háborús zónákban élő gyermekeket gondozó ENSZ-szervezetnek is munkatársa. 2007 novemberben nővérével, Júliával együtt részt vett Budapesten a II. Tudós Világ Fórumon ahol mindketten előadást tartottak. 2008 januárban Pro Cultura Hungarica díjat kapott, 2009 januárban pedig a kulturális miniszter a Magyar Kultúra Követének nevezte ki abból az alkalomból, hogy ő lett az „Extremely Hungary – Csordultig magyar” címet viselő, New York-i és washingtoni magyar kulturális évad védnöke. Kati Marton két gyermek – egy fiú és egy leány – édesanyja, New Yorkban él, harmadik férje az azóta elhunyt Richard Holbrook diplomata volt.
Hozzászólások