A Pécsi Nemzeti Színház és az Aradi Teatrul Classic között már évek óta egy sikeres együttműködés jött létre. A bánáti színház minden évben ellátogat Pécsre egy előadás erejéig. A román nyelvű darabot magyar feliratozással élvezheti a pécsi magyar közönség. Ez évben „A mi városunk” című színdarabot hozzák el, amiben a száz évvel ezelőtti aradi személyiségeket elevenítik fel egy rendhagyó díszletek között megrendezett rendhagyó előadás keretében. Bizalommal ajánljuk figyelmükbe. Érdemes rászánni mintegy másfél órát.
Pécsi Nemzeti Színház – Kamaraszínház – 2018. június 5-én, kedden 19 órakor
AZ ARADI TEATRUL CLASSIC VENDÉGJÁTÉKA: A MI VÁROSUNK
Thornton Wilder nyomán Cristian Ban és a szereposztás közös forgatókönyve alapján (14 éves kor felett ajánlják)
Rendező: Cristian Ban
Díszlet: Cristina Milea
Fények: Lucian Moga
Szereposztás:
Ioan Peter / rendező
Alex Mărgineanu / Eugén
Cecilia Lucanu-Donat / Margit
Angela Petrean-Varjasi / Célia
Ştefan Statnic / orvos
Dorina Darie-Peter / Mária
Roxana Sabău / tejesasszony
Robert Pavicsits / tejesember
Călin Stanciu / Arthur
A mi városunk nézője száz évet utazik vissza az időben olyan aradi személyiségek történetein keresztül, akik a XX. század eleji Arad hétköznapi polgárai voltak vagy jelentőset alkottak a város fejlődése szempontjából. Braun Margit, a Fortuna divatház örököse, aki nem mellesleg az első aradi nő volt, aki autót vezetett, egyike ezen személyeknek. „Aradiként gyakran feltettem magamnak a kérdést, vajon ki lakott a ma műemlékként számon tartott épületekben, milyen üzletek voltak ezelőtt száz évvel a főutcai patikák és kaszinók helyén és vajon mivel töltötték az időt szombat este az aradi polgárok? A mi városunk mintegy folytatása az aradi színház Az enyémek nagyszerűek voltak! című előadásának, amely egy különleges és intim találkozás volt a szereposztásban játszó színészekkel valós történeteiken keresztül. A mostani produkcióban közösen próbáltunk életre kelteni hajdani aradi személyiségeket, felépíteni és újraértelmezni egy szeletet a régi Arad történelméből. Thornton Wilder, a harmincas években írt és mára kultikussá vált szövegét alapul véve, interjúk, archív fényképek és helytörténeti munkák tanulmányozásával, az előadás szövegkönyve a próbák alatt született meg azzal a céllal, hogy a néző új szemszögből láthassa a mi városunk egykori lakóit, megpróbálva a közösség fogalmának új perspektívát adni, amennyiben ez a fogalom jelent még valamit a ma emberének.” (Cristian Ban)
Hozzászólások