A történet nem mai, de szereplőinek gondolatai, észjárása szerint egyértelműen aktuális. Történt jó pár évvel ezelőtt, hogy egy pedagógus házaspár falura költözött. Falura, mert ott kaptak szolgálati lakást, meg aztán a megélhetés is könnyebb volt. Tóni bácsinak – a férjnek – ott, abban a kis faluban, ahol laktak, történelem-magyar szakos feleségével, a lakás szűkre szabott udvarában volt egy óriási tyúkfarmja. Ma már nem tudom megmondani, hány tojótyúkja volt, de egy biztos – sok! A tojások jótékony hatását, élvezte a család, mert jutott belőle bőven az asztalra, lágyan, keményen, vagy éppen hagymás rántotta formájában.
Történt egyszer, hogy a megyében a magángazdaságok körében „tojásgyűjtő versenyt” hirdettek. Aki a legtöbbet leadja, azt elviszik Moszkvába – repülővel – jutalmul. A mai tojásárak miatt, szintén lehetne ilyen versenyt hirdetni, csak az a baj, hogy a győztes számára megváltozott a mérési forma. A hivatalos trend szerint a tyúktojásokat mostanság kilóra mérik. Az apró tojásokat szorgalmasan tojó tyúkokat könnyen leelőzhetik a nagy tojásokkal bíró tyúkok. Így a versenyfeltételek ma már nem tiszták.
Tóni bácsi a felhívást, az akkori feltételeknek megfelelően, megvalósítható ötletnek vélte és tett is érte, ugyanis a felvásárlóhoz kimagasló igyekezettel hordta a tojásokat. Gyűlt napról-napra. Szám szerint az ezreket is meghaladta. A nagy szám láttán, már szinte érezte, hogy a felhők felett repül, fittyet hányva a földi létnek.
Ez az álom aztán valóra is vált. Már fenn ült a TU 104-es fedélzetén és tényleg a felhők felett repültek, amikor a kézben egy-egy pohár borral koccintva, szomszédjától a középkorú, lassú beszédű, nyugodt tekintetű vízvezetékszerelőtől megkérdezte: – Mondd, hány tojást adtál le, hogy győztes lettél? – Egyet sem! – volt a válasz. Tóni bácsi értetlenül csodálkozott, egyben várta a választ is. – Tudod, a felvásárlónak megmondtam, aki viszi leadni a tojást, azt írd a nevemre. Én, pedig majd, minden húsz tojás után a kocsmában, utólagos elszámolás szerint, a nevedre kifizetem a fröccsöket. Mind a ketten jól jártunk. Látod, én repülök, a felvásárlónak a sok fröccstől pedig pirosodott az orra.
Hozzászólások