Napharang címmel új kötettel ajándékozta meg tisztelőit Báger Gusztáv József Attila-díjas költő, professzor emeritus, közgazdász. A könyv mintegy 300 válogatott és 50 új, kötetben eddig nem publikált költeményt tartalmaz – fogalmazta meg a szerző, akinek szakmai, tudományos munkái mellett a Napharanggal együtt 20 verseskötete jelent meg magyarul, több válogatáskötetét pedig külföldön is kiadták.
Báger Gusztáv és Szarvas István
A Széphalom Könyvműhely gondozásában megjelent 236 oldalas kötet három nagyobb egységre tagolódik. Az elsőben az 1995 és 2005 között, a másodikban a 2005 és 2015 között, a harmadik ciklusban a 2015 óta írt verseiből nyújt válogatást úgy, hogy az összes eddig megjelent új verseket tartalmazó kötetéből szerepelnek benne költemények. A Napharang összesen mintegy 300 válogatott és 50 új, kötetben eddig nem publikált költeményt tartalmaz –az első, 1995 és 2005 közötti időszakban a kísérletezésre helyezte a hangsúlyt, rövid, modern „rácsverseket” írt, amelyek egyértelműen ki nem mondott üzenetét az olvasónak kellett kitöltenie a saját fantáziájával.
A következő 10 év verstermésében a korábbinál erőteljesebben fordult a közéleti témák felé, a 2008-2009-es gazdasági válság okainak, hatásainak elemzése, megközelítése fontos szerepet kapott az ebben az időszakban írt költeményeiben, így a 2009-ben megjelent, közéleti verseit tartalmazó Hidegfront című kötetben is. Ugyancsak sokat foglalkozott az emberek közti párbeszéd, a férfi-női viszony témájával, például a 2013-as Mondtam-e? című kötetben. A 2015-ös évtől kezdve, miközben a közéletiségtől sem fordult el teljesen, az emberi sorskérdések, a belső lelki-szellemi mozgások váltak a leghangsúlyosabb elemmé költészetében. Életfilozófiai kérdésekkel foglalkozik a 2017-es Nézi, ahogy nézem című kötete is.
Kabdebo Lóránt így jellemzi Báger Gusztáv költészetét: „Báger Gusztáv költői helyzete: amikor egy szabad tudat átlépi a korlátokat. A vers témája az átlépés megszerkesztése. Lehet-e számomra szólóvá átemelni az egyes ember egyszeri személyes emlékeit? Minden líra teherpróbája ez. Báger-glóriával általlépi ezt”.
A következőkben nézzünk két verset a kötetből!
AKI MÚLT? AKI NEM
mi bajunk a múlttal?
úgy tett mintha múlna
menni készült és itt maradt
KÖZ-
A közügy, ami közteher.
A közérdek, ami közöny.
A közbiztonság, ami közigazgatás.
A közgazdaság , ami közellenség.
A köznevelés, ami közterhelés.
A közoktatás, ami közoktatás.
A közgondolkodás, ami közhelygyár.
A közigazság, ami köztévedés.
A közmegbecsülés, ami közfelejtés.
A közszereplés, ami közlebukás.
A közbeszély, ami közveszély.
A köztér, ami közmagány.
A közjó, ami köz rossz.
A közélet, ami közhalál
Báger Gusztáv életútja
Báger Gusztáv professzor emeritus 1938-ban született.
Budapesten szerzett közgazdászdiplomát, majd 1961-65 között tanársegéd lett. Az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézetében dolgozott. 1975 és 1981 között ENSZ tisztviselő, majd az Országos Tervhivatalban, később a Pénzügyminisztériumban főosztályvezetőként tevékenykedik. 2002-től 2008-ig az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézetének főigazgatója. Jelenleg a Monetáris Tanács tagja.
Egyetemi tanár a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Szolnoki Főiskolán. Korábban a Robert Triffin-Szirák Alapítvány elnöke. Legjelentősebb könyvei a Miklós Szabó-Pelsőczi- professzorral az Alapítvány korábbi elnökével írt Global Monetary and Economic Convergence (1998) és a Bod Péter Ákos professzorral készített Gazdasági Kormányzás (2008). Ez számomra azért is kedves, mert így dedikálta: „Szarvas Istvánnak, írói tevékenységének nagyrabecsülésével, régi baráti szeretettel.”
A professzor tisztelői a 70. születésnapjára kiadványt készítettek, amely Globális lendkerék címet viseli. A bemutatón DSc Botos Katalin így jellemezte: „Báger professzort több évtizede ismerem, már a rendszerváltozás előttről is – mondta a volt miniszter. – A rendszerváltozás után együtt dolgoztunk a Pénzügyminisztériumban. Jó volt vele együtt dolgozni. Báger professzor akármilyen kormány volt, tette a dolgát.”
Eddig húsz verseskötet látott napvilágot tollából, sőt egy német és egy francia nyelvű válogatást is a háta mögött tudhat. Első kötete 1996-ban jelent meg Örök párbeszéd címmel. Ezt követte az áttörésnek számító Iker-képek (1998), s nem sokkal később a Vízrajz (1999). A Magánterem (2000) és a Tűnő ajtók (2001) is kiadásra kerültek. Két év múlva az Időtáv mollban (2003), s újabb két év múlva A tükör élére (2005) készült el. Míg leírom felébredek (2008) év termése. Hidegfront (2009) Élőadás (2010) Mindent begombolsz (2011) Mégis, mégse, mégis (2012) Mondtam-e 2013, Edzésterv 2014, Zongorahangoló 2015, Találgatom, mit üzensz 2016 Nézd, ahogy nézem 2017
Főbb kitüntetése és díja: A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2007), József Attila díj (2012)
Hozzászólások