Mikor a nap buboréka
egy felé szálló sirálytól
szétpattant a tenger fölött,
a hullámok játszadozva
haltak el a homok között.
Minden csendes, a láthatáron
halászbárkák jönnek sorban,
s egy pillanatra eltűnnek,
feloldódnak a buborékban.
Lábam előtt már aranyhíd
vezet feléjük fényesen.
Rálépek és elindulok,
s a hajnali nap fényébe
magam is beleolvadok.
Hozzászólások