Gondolatok a kutyáról
Szeretnék többet tudni a kutyákról, ezért már elég sok könyvet, irodalmat elolvastam. Természetesen a laikus szemével olvastam, és ehhez hozzátettem mindig a saját tapasztalataimat.
Bozi figyel
Bozont a negyedik kutyám, de az előzőekben tartott kutyáimmal nem kerültem olyan viszonyba, hogy mélyebb tapasztalatokat szerezzek. Ennek oka kettős volt. Aktívan dolgoztam, és fáradtan jöttem általában haza, így a kötelező sétákon kívül kevés időt töltöttem a kutyáimmal.
Visszagondolva talán a választásom sem volt elég szerencsés vagy gondos. Az alant leírtakat és kérdéseimet Bozonttal való kapcsolatunk hozta elő, és a sok töprengésem közepette, az egyensúly megtalálására való törekvésem hozta elő, és próbálok válaszokat találni a tapasztaltakra. A tapasztalataimat összefoglalva írom le a véleményemet.
Bozont ismeretlen előélettel került hozzánk, valószínűleg viharos előélet után. Sokan mondták, hogy a menhelyes kutyák idegrendszeri és lelki sérülése nagyon nehezen korrigálható és javítható. Ez az általános tapasztalatokból adódó vélemény szerintem is megalapozott. Egészségügyi szempontból talán biztosabb talajon állnak. Bozont az elmúlt öt év alatt nem volt beteg!
Nem tudom, hogy miért ellenállóbbak, de ez így van. Talán az idegen vér, a keveredés új erőt kölcsönöz nekik?!
A ragaszkodásuk egy megemelt szinten jelenik meg – emberi gondolkodás alapján talán hálásak, és tudják az előző életük szükségét, és ösztönösen érzik a feléjük megnyilvánuló szeretet és a gondoskodás többleteit. Szeretném elhinni, hogy ez egy valós élményük és reakciójuk, és nem csak egy általam produkált érzelmesség. A realitás talaján állva én is úgy gondolom, hogy ezeket az érzéseket a kutya is megéli, és kutyamódon viselkedve viszonozza.
A viszonzások jelei:
• Szembenézés
• Kedveskedések, dörgölődzés, nyalintások produkálása
• Hálás hangadások
• Öröm kifejezése, például felkínálja a kedvenc játékát
• A neki adott, kitalált feladatok pontos elvégzése, ezek kezdeményezése
• Lábnál fegyelmezett járás
Mi nem használunk jutalom falatot, csak halkan, sokszor csak testbeszéddel adjuk ki az utasításokat. Bozont az első szóra végrehajtja a kérésünket (parancsainkat).
Egy példa erre: kialakult, hogy Roziék kertjében esti játszásra van lehetőség. Ez úgy néz ki, hogy Jutka labdával fogadja őt, és ő lelkesen és nagy energiával játszik. Ez alatt Piri a bokrok között fogócskázik Rozival. A két kutya találkozásánál örömüknek és boldogságuknak adnak kifejezést. Rohannak együtt két kört, azután már a leírt játékokba kezdenek.
Körülbelül egy óra játszás után Piri megszólal: – Bozikám! Megyünk haza! – Ekkor következik számomra a csoda: Bozi kiejti a szájából a labdát, és Piri lábához megy, és felkínálja a nyakát a póráznak, és engedelmesen elindul haza. Hihetetlen, de érti a szavakat. Kérés (parancs): – Bozikám! Kakiljál! – Bozi elmegy a zöldbe, és elvégzi a dolgát. Kérés (parancs): – Bozikám! Pisiljél! – Bozi elmegy a zöldbe, és pisil. (Azért ezt magától is megteszi.) Ez az esetek 80-90 százalékában így zajlik le, kivétel az, ha ő eldönti, hogy nem kell a szükségét elvégeznie.
Kutyánk ránk néz, és rögtön tudja, és érzékeli a hangulatunkat, a napszaknak megfelelő várható eseményeket. Már a mozdulatainkból is tudja, hogy kire kell jobban figyelni, és kedveskedni. Bozi nagyon hálás tud lenni egy simogatásért, egy testi érintésért. A gondoskodást és az őt körülvevő biztonságot, a kedves hangokat értékeli. Ha megöleljük egymást rögtön ott terem, és örömmel teli csaholással közli: – Tessék, engemet is bevenni a buliba!
Meggyőződésem, hogy vele – de szerintem ez érvényes minden kutyára – a szeretettel lehet és kell a jó viszonyt kialakítani a gazdi és az állat között.
Vallom annak az idős embernek a mondását, akivel egy közért előtt találkoztam, aki azt mondta: – Uram, egy nyelvet fogad el a kutya, a szeretet nyelvét. Ha ezt érzi, jó, engedelmes és melegszívű lesz a kutyája. Éljenek így együtt!
(Következő rész: jövő kedden)
Hozzászólások