Annyi mindent várunk magunktól, mástól,
az új tavasztól, virágfakadástól.
Tudom, mert én is vártam szépre, jóra,
de abból semmi nem vált még valóra.
Kaptam helyette, szinte hihetetlen,
váratlan dolgot, mintha csak az Isten,
vagy a Sors tréfás kedve lenne,
annyi kéretlen öröm hullott az ölembe.
Hány ember sorsa sokkal mostohább!
Úgy éltem meg az életem, mint egy csodát!
Szóljon hozzá!