Sosem láttam aktuálisabb darabot. Csiszár Imre rendező leporolta az Ibsen által a 19. században alkotott, majd Arthur Miller által átírt drámát, A nép ellenségét, és szinte azt mondhatnám, hogy egy mai, kortárs darabot vitt színre. Vagy talán a világon semmi sem változik? Mindenképpen, a színdarab minden szereplőjére a nézők kapásból tudnának mondani pár mai napi alteregót. Hiszen jelen van a demagóg, populista polgármester, a tiszta, egyenes gondolatok mellett kiálló orvos (az öccse), aki akár a maga és családja sorsát is képes kockára tenni, az „oknyomozó újságíró” és főnöke, akik épp ahhoz lojálisak, aki többet ad, vagy erőteljesebben zsarol. Véleményüket pedig, a nép, az Isten adta nép visszaidézi, sőt felnagyítva számon is kéri a közszereplőkön, néha síppal, kereplővel és trombitával belefojtva a nem kívánatos személybe a szót, máskor pedig kockaköveket bevagdosva az ablakon. Persze, közben adva a demokrácia szabályaira közmeghallgat, szavaz és aláírásgyűjtésbe is fog. Hiszen ehhez megvan a joga. Ezt a játékot még nem vették ki a kezéből a hatalmasok. Nem ismerős valahonnan ez az eseménysorozta? Ugye, igen!
És közben a legfontosabb, a település jövőjét meghatározó gyógyvízforrásokba belefolyik a bőrgyárak szennyvize, és a baktériumok vígan szaporodnak. Velük, Stockmann doktoron kívül, akit kikiáltanak a nép ellenségének, senki sem foglalkozik. A rövid távú érdekek, hatalmi harcok mindent maguk mögé utasítanak. A „kegyelmes polgármester úr” pedig gyáván megbúvik a testvére felborított asztaltáblája mögé, az ablakon bedobott kockakövek elől. Kiállni nem mer, hiszen ezzel elveszítené a nép szimpátiáját.
Netalán tán a demagógia, a populizmus, a korrupció és a szolgalelkűség mindig is a túlélők jellemzői voltak? Akkor, már csak egy a kérdés. Mi, a csöndes többség, ezek után milyen érvényesülési lehetőséget látunk a gyermekeink számára? Hiszen ilyen vezetőkre, közéleti szereplőkre nem jó felnézni. Aki pedig kiáll az igazsága mellett, az bukásra ítéltetik? Én ez utóbbira tenném le a voksomat. Remélem, a gyermekeim és a sorstársaik nem fogják elolvasni ezt a kritikát. Ők még hadd higgyenek egy jobb jövőben. A szereposztás találó, a jellemek jól kirajzolódnak. Egy kivételes színházi élménnyel lehet gazdagabb a Pécsi Nemzeti Színház közönsége.
Szóljon hozzá!