A múlt év végi aláírásokat követően 2007 elején felpörögni tűnnek az Európa Kulturális Fővárosa események Pécsett. Egyre jobban körvonalazódnak egy színes, érdekes programsorozat támpontjai. Ami külön örömnek is elkönyvelhető, az hogy a programok megálmodásában és kivitelezésében egyre szélesebb körben próbálják bevonni a helyi lakosokat, (és nem csak helyi) polgárokat.
Ezen kezdeményezések egyik állomására a Városi Képtár épületében, az Antal-Lusztig gyűjtemény patinás műtárgyai között került sor, ahova a helyi potentátok, a legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások vezetői kaptak meghívást.
Tasnádi Péter polgármester bevezető beszédében hangsúlyozta, hogy számít a pécsi polgárok szellemi és gazdasági tőkéjére az EKF programok kivitelezése kapcsán. Az Önkormányzat csak a keretet, a feltételrendszert próbálja kialakítani, a polgároknak kell azt értelmes programokkal megtölteni. A bemutatókkal színesített előadásokban felvázolták nagy vonalakban a gazdaság, a kultúra, az egészségügy és a környezeti programok pár kulcsprojektjét.
Méhes Márton művészeti igazgató is a „közös termék” előállítására kérte fel a jelenlévő gazdasági szakembereket.
Alig egy nap elteltével a pécsi és nem pécsi polgároknak ajánlott fórumot az EKF vezérkara egy kis együttgondolkodásra, ünneplésre. A múlt évben meghirdetett „Az én kulturális fővárosom” nyílt lakossági ötletpályázat a közterek és parkok újjáélesztése című kulcsprojektre beérkezett dolgozatok – egy bíráló bizottság döntése utáni – eredmény kihirdetésére került sor a Megyei Közgyűlés dísztermében. A 362, az ország minden tájáról (Miskolctól Szegedig, Tatabányától Budapestig) beérkezett ötletből 65-öt díjazott a zsűri. A 25 szponzor és a 22 médiatámogató segítségével mintegy 4 millió forint összegű pénz- és tárgynyereményt osztottak szét a nyertesek között.
Gonda Tibor alpolgármester kiemelte a pályázat óriási sikerét, és azt hogy nemcsak pécsi lakosok vettek részt a pályázaton, valamint az ötletek nagyszerűségét és színességét. Ámde azt is hangsúlyozta, hogy a megvalósításokkor meg kell maradnunk a realitások talaján.
Alább pedig, a teljesség igénye nélkül felsorolok pár, számomra érdekesnek tűnő nyertes ötletet:
– Várkapu a Király utca keleti végén
– Kristálytű kilátó a Tettyén, függőhíddal a sziklákhoz kötve
– Vasarely-motívumos gyalogátkelő (Zebrák?)
– Múzeumkert? Kertmúzeum! (Az első helyezett) az északi várfal mentén
– Pécsi Csodák Palotája
– Kerékpáros utak kialakítása a belvárosban. Biciklitárolók fejlesztése
Ám, ami számomra az egyik legérdekesebb pályázatnak számított, az a pécsi középkori csorgó kutak rekonstrukciójára beadott dolgozat. A középkorban égetett agyagcsöveken szállították a mecseki forrásokból a vizet a belvárosi csorgókba és szökőkutakba. Ezek nyomai imitt-amott ma is felfedezhetőek. Részleges rekonstrukciójukra tesz kísérletet az ötlet gazdája, Arató Csongor, vízügyi mérnök. A mészköves rétegeken átszűrődött vizek gravitációs úton való levezetése egy ősi ötlet újszerű megvalósítása. A szűken a belvárosra összpontosított tervezet több konkrét megoldást is körvonalaz, többek között a Széchenyi téri, török kori „sandavár” csorgó rekonstrukcióját is. Az ötlet újszerűségét a járdaszegély-idomokban elhelyezett vezetékrendszer képviseli, ami fagymentes időben problémamentesen üzemeltethető. A számításokkal és műszaki rajzokkal alátámasztott projekt kis összegből is megvalósítható, s ez manapság nagyon fontos szempont!
Szóljon hozzá!